Egyre több nő fertőződik meg HIV-vel – Megdöbbentő hazai adatok derültek ki a vírusról

Charlie Sheen tavaly novemberben vállalta fel az egész világ előtt, hogy ő az a HIV-fertőzött sztár, akinek kilétéről akkor már napok óta cikkezett és találgatott a sajtó.

A legveszélyesebb, ha nem tudnak róla

Nem hiába üdvözölték ennyire a szakértők Charlie Sheen őszinteségét. A HIV-et kizárólag speciális HIV-teszttel lehet kimutatni, más módszer egyelőre nem áll rendelkezésre a vírus kiszűrésére, amely testnedvekkel, vagyis vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal vagy anyatejjel terjed. Amennyiben az illető nem tud arról, hogy beteg, és nem kezelteti magát, minden akadály nélkül tovább tudja adni a vírust. Tovább nehezíti a HIV diagnosztizálását, hogy a vírus akár 5–10 évig is tünetmentesen lappanghat, emiatt már a veszélyesebb AIDS-stádiumban kezdik el a betegség kezelését.

Már az elején lehetnek tünetek

Az immunrendszer és a vírus egyensúlyának megbomlása után fokozatosan jelennek meg a betegség gyanújelei. Ilyenek például a hónapokig elhúzódó nyirokcsomó-duzzanatok, amelyek semmilyen más betegséggel nem magyarázhatók, vagy a kezelésre nem reagáló szokatlan bőrgyógyászati kórképek, mint az övsömör, a gyorsan szaporodó vírusos szemölcsök, a gombás fertőzések a hüvelyben vagy a szájban, illetve a faggyútúltengés okozta bőrgyulladás is. Előfordulhat még tartós láz, hasmenés, jelentős fogyás és éjszakai izzadás is.

A HIV-fertőzés utolsó stádiuma az AIDS-betegség, amely átlagosan 10 év után alakul ki. Ebben a szakaszban a vírusellenes kezelés nélkül már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása.

„Időben elkezdett kezelésnél (teljes tünetmentesség, a betegség első 3-5 éve) ugyanannyi az életkilátás, mint a vírusmentes embereknél, tehát akár 30-40 évvel is túlélhető a HIV-AIDS betegség. Természetesen csak szigorú, pontos gyógyszerszedés esetén. A szerek csak akkor hatásosak, ha mindennap ugyanabban az időben beszedik őket. A rövid és hosszú távú mellékhatások ma már igen ritkák, nem kell félni a szerektől” – magyarázta a szakértő.

Ebben a stádiumban jellemző a fertőző és rosszindulatú daganatos, úgynevezett indikátorbetegségek jelentkezése, például a tuberkulózis, a Kaposi-szindróma, a tüdőgyulladás, a gombás nyelőcső, az agyhártyagyulladás, az agytályog. A halált nem maga a HIV-vírus, hanem az általa okozott immunkárosodás és annak következményei okozzák.

A diagnózis nem jelenti a véget

A HIV-fertőzöttség diagnózisa már jó ideje nem jelent egyet a halálos ítélettel. Az idejében elkapott és megfelelő kezelést kapó betegek vírusszáma drasztikusan lecsökkenthető, így az érintettek teljes életet élhetnek, sőt, még gyereket is vállalhatnak a magzat egészségének kockáztatása nélkül. Mindennek feltétele, hogy idejében megállapítsák a fertőzöttséget, és így elkezdjék a gyógyszeres kezelést.

A hagyományos vérvételen kívül ma már úgynevezett gyorstesztek is rendelkezésre állnak. Ekkor a beteg ujjából vesznek vérmintát, amelyből rövid idő alatt megállapítható, hogy fennáll-e a HIV-fertőzés gyanúja.

Itthon egyre több a HIV-fertőzött

Egy nemrég zárt felmérés szerint idén június végéig 8 ember halt meg AIDS-ben, míg tavaly egész évben 11 áldozatot követelt a kór. Különösen veszélyeztetettek a fiatal, rendszeres nemi életet élő felnőttek: a tavaly regisztrált 271 HIV-fertőzött 53%-ának életkora 20 és 34 év között volt. A szakértők megállapítása szerint idén a HIV-vírus eddig még nem érintett rizikócsoportokban is megjelent: a hazai droghasználók, illetve a férfi és női szexmunkások között is diagnosztizáltak eseteket.

„Most sem jellemző a melegek, a droghasználók és szexmunkások HIV-fertőzöttsége, de elvétve találunk valódi HIV-drogost, férfi és női prostituáltat. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez aggasztó, de járványügyi jelentősége egyelőre nincs, nálunk nincs AIDS-járvány” – szögezte le a szakértő.

Ugyancsak új tendencia, hogy a fertőzöttek között nőtt a nők aránya: köztük öt év alatt megháromszorozódott az új HIV-fertőzöttek száma, amely egyébként továbbra is alacsony.

Úgy gondolják, hogy ez egy jól kezelhető betegség, ami igaz is, de a betegség pszichés vonatkozásait is figyelembe kell venni, mint az elutasítás, a félelem és a megbélyegzés” – mutatott rá Szlávik János.