Add, vagy ne add? Tényleg kellenek a védőoltások?

2016.09.20.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Újra és újra felmerül a kérdés: fontosak-e a védőoltások? Miért van az, hogy Magyarországon sokkal több oltás kötelező, mint a környező nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban? Tényleg csakis így előzhetők meg bizonyos betegségek? Szakértő segítségével ennek jártunk utána.

Máshol nem, itthon igen: miért kötelező?

Az Amerikai Egyesült Államokban nagyon kevés azon védőoltások száma, amelyek kötelezők: ott többnyire ajánlott oltások vannak, ám vallási vagy egyéb indokkal ki lehet bújni alóluk. Emellett például 15 európai országban, köztük Németországban és az Egyesült Királyságban sincs kötelező védőoltás. Ezzel szemben

Magyarországon jelenleg 11 olyan védőoltás van, amit a kicsiknek meg kell kapniuk kötelező jelleggel. Mi ennek az oka?

Dr. Mészner Zsófia közel három évtizede foglalkozik védőoltási szaktanácsadással, emellett tagja az Infektológiai Kollégiumnak és még számos, a gyermekinfektológiát és a vakcinológiát érintő nemzetközi tudományos testületnek és társaságnak. A szakértő elmondta, minden országban létezik egy közel azonos, életkor szerinti védőoltási terv.

Tehát hiába van meg a választás lehetősége, a végeredmény azonos: a gyerekek megkapják az oltást, így mondhatjuk, hogy ott egy indirekt kényszer van.

Ha pedig Európa, akkor Németországban is közel azonos a helyzet. Egy általunk megkérdezett német gyermekorvos szerint ugyan náluk sem kötelezőek az oltások, azokat mégis mindenki beadatja a gyermekeknek, hiszen senki sem akarja megkockáztatni, hogy a kicsik komoly betegségeket szedjenek össze.

Itthon miért más a rendszer?

Dr. Mészner Zsófia elmondta, Magyarországon azért vannak kötelező védőoltások, mert annak idején a keleti blokk országaiban a kötelezőség volt az irányadó. „Itt fontos megjegyezni azt is, hogy amíg a volt szocialista országokban az életkor szerint előírt védőoltások térítésmentesek, a szomszédos Ausztriában például tartományonként eltérő módon jelent ez anyagi megterhelést a családoknak. Nem csak nálunk fordul elő, hogy időnként lázonganak az emberek az oltások miatt. Ausztriában is gyakran agitálják az oltások ellen a családokat, majd jön egy járvány, például kanyaró, ami után a rendőrség kötelez mindenkit a vakcina beadatására.”

Tényleg okozhat betegséget az oltás?

A védőoltásokat ellenzők sokszor azzal is érvelnek, hogy az oltás veszélyei között szerepel például egyes autoimmun betegségek kialakulása. De tényleg okozhat ilyen gondokat egy védőoltás?

Egy olyan autoimmun betegségről sem tudunk, amit védőoltás okozott volna.

„Ha valaki lázas, kivizsgálás alatt áll, vagy még nincs tisztázva, hogy pontosan mi a betegsége, akkor halasszuk későbbre az oltást. A csecsemőknél is igaz ez. Ha pedig az megnyugtatja a szülőket, kérjék a gyermekorvost, hogy tájékoztassa őket az adott oltás fontosságáról, hogy ne maradjon senkiben kétely afelől, miért is szükséges igazán a védőoltás.”

Tudtad, hogy te tehetsz a legtöbbet az egészségedért? Tőled függ, hogy meddig élsz tovább egészségesen! A legtöbb betegség, amiben a magyarok szenvednek, amibe belehalnak, megelőzhető lenne. Kezünkben a sorsunk! Itt az ideje, hogy ne a betegségekből akarjunk kigyógyulni, hanem egészségesek akarjunk maradni. Ha mindenki csak annyit tenne az egészsége megőrzése érdekében, amennyit aztán a betegségéből való felépülésére fordít, akkor a korai halálozások közel fele megelőzhető lenne. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet egy 1600 kilométeren át tartó 16 napos futással kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy mi magunk tehetünk a legtöbbet az egészségünk megőrzéséért. Az egészségfejlesztők az egészségügyben dolgozókkal közösen futják körbe az országot váltóban. Kövesd őket a Facebookon, hogy megtudd, miként előzheted meg te is a jövőd!

Támogatott tartalom