A rettegés foka: miért szeretünk borzongani?

Cs. Nagy Anikó

2016.10.11.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Papíron a horrorfilmekben semmi olyan nincs, ami miatt tetszeniük kellene nekünk: véresek, ijesztőek, mi több, legtöbbször a szívbajt hozzák ránk, ráadásul hetekig, vagy akár hónapokig nem tudunk nyugodtan aludni egy-egy ilyen jellegű alkotás megtekintése után. Akkor mégis miért nézzük őket, és hogy lehetséges az, hogy mára egy több millió dolláros iparággá fejlődött?

Résnyire nyitott ujjak a szem előtt, vastag takaró az ölben, hogy bármikor eltűnhess a menedéket nyújtó sötétségében, ha már végképp nem bírod idegekkel a „kellemes" filmnézést – ismerős?

A horrorfilmek attribútumai, mint a véres, ijesztő jelenetek, a paranormálisan viselkedő vadállatok és karakterek ellen

az emberi agy úgy van programozva, hogy tudatosan elkerülje az ezekben a filmekben megjelenő szereplőket és helyzeteket.

Miközben egyesek, köztük olykor mi magunk is puszta szórakozásból ülünk le horrort vagy thrillert nézni. De miért szeretünk borzongani?

Félni valóban jó érzés

A horrorfilm olyan, akár egy hullámvasutazás vagy egy extrém sport

– így írja le érzéseit az Independentnek az ijesztgetős filmekkel kapcsolatosan Chris Nails, a londoni Horrorszövetség alapítója. Chris mindössze 11 éves volt, amikor megnézte élete első horrorfilmjét, és azonnal bele is szeretett az ilyen típusú filmekbe.

A horrorok és thrillerek vonzerejének titka az úgynevezett kontrollált félelem – magyarázza Somogyi Kata pszichológus.

Ez a lényeges különbség: a filmnézés alatt biztonságban és kontroll alatt tarthatjuk ezt a reakciót, és természetesen garantált a megkönnyebbülés is. Ezt nevezzük kontrollált félelemnek.

Ezeknek a szimultán „mintha-helyzeteknek" az előnye, hogy tudjuk, bármikor kiszállhatunk belőlük: például a félelmetes filmek nézése közben bármikor felállhatunk a fotelből, kikapcsolhatjuk a tévét.

„Ezeknek a filmeknek az esetében fizikálisan és pszichológiailag is közelebb kerülhetünk és jobban megismerhetjük egy-egy ilyen rettegett dolog részleteit azzal a jóleső tudattal, hogy bármikor kiszállhatunk belőle" – vélekedik a pszichológus.

A félelem és a szórakozás közel áll egymáshoz

Az izgalom szintjének növekedése, majd csökkenése nyilvánvalóan jutalmazó értékkel és kellemes hatással bír,

Összehozza az embereket

Egyesek jobban tűrik az ijesztgetős történetek és filmeket, míg mások kevésbé. Ami közös pont bennük, hogy

az „önijesztgetés" összekovácsolja a két tábort azzal, hogy növeli az egymásba vetett bizalmunkat, és erősíti az összetartozás érzését

– fogalmaz az Independent cikkében Margee Kerr, aki a tábortűznél elmesélt rémtörténetek példáját hozta fel.

Egyeseknek a biztonságban való félelem szórakozást okoz, lelkileg jól érzik magukat, és növeli az önbizalmat, hiszen túlélünk egy félelmetes helyzetet, ez pedig csak azt jelentheti, hogy erősek vagyunk

Amikor megelevenedik egy horrorfilm

A vérfagyasztó jeleneteket nemegyszer maga az élet inspirálta: házak, ahol nyugtalan lelkek kísértik a lakókat, házak, amelyek őrült sorozatgyilkosok áldozatainak sírhelyéül szolgáltak. A Life.hu itt gyűjtötte össze a világ legfélelmetesebb családi fészkeit.