Ilyen egészségügyi következményei lehetnek az óraátállításnak

2019.10.26.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az óraátállítás a legtöbb ember számára csak néhány napos múló kellemetlenséget okoz, de több kutatás is létezik arról, hogy az átállítás utáni első munkanapon körülbelül tíz százalékkal emelkedik a szívrohamok száma. A szakemberek szerint minden, ami az alvásidőnkön változtat, növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ráadásul vannak csoportok, amelyek különösen veszélyeztetettek, ha megváltozik az alvásidejük.

Az elhízottak, magas vérnyomásban szenvedő vagy krónikus betegek, idősek és kisgyerekek számára különösen megterhelő, ha az alvásidejük eltolódik, ez nekik már önmagában is stressz, és ez egészségügyi kockázatot jelent. Az átállás nekik jelentősen nehezebb, akár napokat is igénybe vesz, de vannak, akiknek két hétbe is beletelik, mire megszokják.

A legtöbbeknek persze a téli időszámításra való átállás nem okoz komoly humánmeteorológiai panaszokat, de kellemetlen tüneteket sokan érezhetnek, mint például a vérnyomásproblémák, alvászavarok, napközbeni álmosság, csökkenhet a teljesítő- és koncentrációs képesség, romolhat a hangulat, sőt depresszió is kialakulhat.

A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.

Az évi kétszer történő óraátállításnak az EU-ban várható megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár - írta korábbi közleményében a Magyar Alvás Szövetség.

A nyári időszámítás bevezetése, az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, azt jelentené, hogy a korai kelést, télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe, mely szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne. Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg.