A lábfájás leggyakoribb okai: nem csak az időseket érinti a probléma

2019.12.03.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Magyarországon 65 év alatt minden ötödik felnőtt szenved valamilyen előláb deformitástól, 65 év felett pedig majdnem minden harmadik embernek van bütyke, de ennél is gyakoribb a kalapácsujj előfordulása. Amikor már minden cipő kényelmetlen, és fájdalmat okoz a járás, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. Dr. Czipri Mátyás ortopéd szakorvos szerint az előláb műtéteknek hagyományosan rossz a hírük a velük járó fájdalom miatt, jó hír, hogy a modern lábsebészet eszközeit és műtéti eljárásait alkalmazva ez már nem igaz.

A bütyök az előláb belső oldalának kitüremkedése a nagy lábujj tövének magasságában.

A bütyköt nem csontos kinövés okozza, hanem az első lábközépcsont fejének megváltozott helyzete, amellyel egyidejűleg a nagy lábujj a kisujjak felé dől. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik, a lábunk formájához azonban nincs köze. Jóval gyakoribb viszont a nők között, és nagyobb valószínűséggel jelentkezik azoknál is, akiknek a családjában már előfordult a betegség. A cipőviselés kétségtelenül szerepet játszik a bütyök kialakulásában.

Leginkább azok a zárt cipők jelentenek kockázatot, melyekben az előlábnak és a lábujjaknak nincs megfelelő hely, ezáltal az ujjak oldal irányból összenyomódnak. Ilyenek a hegyes orrú, szűk női cipők. A magas sarok tovább fokozza az előláb cipőbe ékelődését, de önmagában nem felelős a bütyökért.

Nem minden bütykös láb fáj, de ha egyszer elkezdődnek a panaszok, valószínűleg maguktól nem múlnak el. Kezelése azért fontos, hogy a megszabaduljunk a deformitással járó fájdalomtól, lábunk visszanyerje teljes funkcióját, és a cipőviselési nehézségek is megoldódjanak.

A bütyköt nem csontos kinövés okozza, hanem az első lábközépcsont fejének megváltozott helyzete Forrás: Shutterstock

A műtét során az első lábközépcsont megváltozott helyzetét kell korrigálni, azaz vissza kell helyezni oda, ahol eredetileg volt. Ehhez a csontot át kell vágni, helyes pozícióba csúsztatni és ott csavarral rögzíteni. Ugyanilyen fontos, hogy a műtét során a láb nagyujjának alapízülete körüli lágyrészek egyensúlyát is helyreállítsák, ezzel biztosítva a szükséges korrekciót. A műtét utáni gyógyulás 6 hét, a páciens már a beavatkozás napján felkelhet, az operált lábára is állhat, de az első 6 hétben műtét utáni tehermentesítő cipőt kell hordania. Úszás és szobakerékpár 6 hét után kezdhető, elliptikus trainer 6-8 hét után, kocogás futópadon 9-12 hét után lehetséges. 3 hónappal a műtét után lehet már akár magas sarkú cipőt is viselni.

Gyakori probléma a kalapácsujj is, amely a láb kisujjainak deformitása.

Itt az ujj hajlított helyzetbe kerül, később merevvé válik. Ez leggyakrabban a 2. és 3. ujjakat érinti. A kalapácsujj megjelenésében szerepet játszanak veleszületett anatómiai tényezők, mint például a lábujj vagy lábközépcsont hossza, vagy a láb valamely statikai deformitása. Gyakran társul autoimmun ízületi betegségekhez, pl. rheumatoid arthritishez, cukorbetegséghez, és más az izom és idegrendszert érintő betegségekhez.

Olyan lábakon, ahol a második ujj hosszabb, mint a nagyujj (görög típusú láb) a kialakulásának valószínűsége nagyobb, de ez a jelenség sem lábforma függő.

A szűk cipők, melyek a lábujjak torlódását okozzák, vagy tartósan hajlított helyzetbe kényszerítik azokat, hajlamosítanak a kalapácsujj megjelenésére. Ilyenkor a lábujj hajlított, karomszerű helyzetbe kerül, és nem illeszkedik a többi ujj sorába.

Az érintett ujj első ízületén csontos kiboltosulás jelenik meg, ami a lábbeli orrában egyre kevésbé fér el, irritáció, bőrkeményedés és fájdalom alakul ki felette. Gyakran az problémás ujj alatt, a talpon is jelentkezik fájdalom és bőrkeményedés.

A szűk cipők hajlamosítanak a kalapácsujj megjelenésére Forrás: Shutterstock

Egy darabig a harántboltozat emelő talpbetét bizonyos fokban enyhíthet a panaszokon, de a valós problémát nem oldja meg. Fontos a megfelelő cipő viselése, amelyben elég hely jut a deformálódott ujjaknak és anyaga puhább. Vannak egyéb segédeszközök, szilikonos távtartók és tapaszok, de ezek is csak időlegesen segíthetnek a tünetek enyhítésében. A kezelése azért fontos, hogy a páciens megszabaduljon a fájdalomtól, és cipőviselési nehézségtől.

A deformitás fokozatos romlásával együtt általában a panaszok is súlyosbodnak, ezért érdemes időben szaktanácsot kérni. A kalapácsujj különösen cukorbetegség esetén további, akár súlyos problémákhoz vezethet, ezért a sebészi korrekció a szövődmények megelőzésben is fontos szerepet játszik.

A kalapácsujj korrekciójára többféle műtét is alkalmas, azonban fontos, hogy az adott deformitáshoz a legmegfelelőbb műtétet válassza a sebész. A beavatkozás során a szükséges korrekciót lépésről lépésre érik el, a deformitás súlyosságától függően. Ritkábban akár egyetlen ín átvágása elegendő, de általában a deformálódott ízület magasságában csontot kell elvenni a korrekcióhoz. Ezen kívül a deformitásnak megfelelően lágyrész- felszabadítást, ínhosszabbítást és alkalmanként ízületi szalag rekonstrukciót is kell végezni. A gyógyulás 2-6 hétbe telik, attól függően, hogy milyen beavatkozás szükséges a helyreállításhoz.

A láb csontos struktúrája boltozatos felépítésű. A hosszanti boltozat a saroktól az előlábig, a harántboltozat az előlábon keresztben, az elsőtől az ötödik lábközépcsont felé ível. A boltozatos szerkezet fenntartásában a csontokon kívül a láb szalagrendszere és az izomzata is fontos szerepet játszik. Talpi süllyedésről, vagy pontosabban a lábboltozat süllyedéséről akkor beszélünk, ha ez a szerkezet megváltozik, ellapul.

A deformitás fokozatos romlásával együtt általában a panaszok is súlyosbodnak, ezért érdemes időben szaktanácsot kérni Forrás: Shutterstock

A hosszboltozat ellapulása lúdtalpat eredményez,

a harántboltozat süllyedés pedig az előláb túlterhelésével, fájdalmával és bőrkeményedés kialakulásával jár. Van, akinek eleve laposabb a lába, ez önmagában nem tekinthető kórosnak. A hosszboltozat ellapulása, vagyis a lúdtalp kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Leggyakoribb oka a hosszboltozat fenntartásában főszerepet játszó ín gyengesége, ezen kívül szerepet játszhat a láb szalagrendszerének gyengesége, ízületi instabilitás, ízületi kopás, a láb korábbi sérülése és cukorbetegség is. A harántboltozat süllyedést az előláb talpi teherviselő részének megváltozott statikája okozza. Kialakulásában leggyakrabban a kisujjak deformitása (pl.: kalapácsujjak), a bütyök, vagy az első lábközépcsont túlzott mobilitása állnak, de a lábközépcsontok hossza és anatómiai helyzete is szerepet játszhat. Életünket kemény, sima, vízszintes felszíneken járva töltjük és ezt nem mindig a lábat megtámasztó, stabilitást biztosító cipőkben tesszük, ez elősegíti a kialakulását. Végeredményben ez mind a lábra kifutó hosszú izmoknak, mind a láb rövid izmainak gyengeségére, edzetlenségére vezethető vissza.

Megelőzésben a láb izomzatának karbantartása, tornáztatása, az ízületek mozgásának megőrzése segíthet. Fontos a megfelelő lábbeli használata a mindennapi életben, de a szabadidős aktivitások és sporttevékenység során is.

A harántboltozat süllyedés műtéti kezelése elsősorban a társuló deformitások, mint a bütyök vagy kalapácsujj műtéti korrekcióját jelenti, csak viszonylag ritkán van szükség olyan műtétre, mely a lesüllyedt boltozat csontjainak helyzetét változtatja meg. Ilyenkor a már korábban említett műtétek kiegészítéseként csontok átvágása és korrigált helyzetben csavarral való rögzítése történik. Esetenként az egész előláb rekonstrukciójára szükség van. A felnőttkori lúdtalp műtéti kezelése rendkívül összetett. Igazodnia kell a mindenkori deformitás súlyosságához, és ahhoz, hogy a láb flexibilitása milyen mértékben maradt meg. A műtéti beavatkozások között szerepel a sarokcsont átvágása és megfelelő helyzetben történő csavaros rögzítése, az elveszet izomfunkció ínátültetéssel történő pótlása, a láb fontosabb szalagos struktúráinak rekonstrukciója. A gyógyulás a műtét típusától függően 6 hét és 3 hónap között van, de nagyobb műtéteknél a teljes felépülés ennél tovább tart.