Cöliákia, lisztérzékenység, gluténérzékenység - akkor most melyik micsoda?

Lisztérzékenység, gluténérzékenység, cöliákia. Akkor ez most 3 különféle betegség vagy egy betegség 3 neve? Voltaképpen ez mind ugyanaz, de igazából mégsem...

1. A cöliákiás gluténérzékenység, más néven lisztérzékenység vagy gluténszenzitív enteropátiaegy

   olyan autoimmun betegség, amely során a szervezet nem tudja feldolgozni a bevitt glutént, sőt az immunrendszer ellenanyagot kezd termelni miatta.

   A folyamat következtében a vékonybélben található bélbolyhok pusztulni kezdenek, ami azt eredményezi, hogy egy állandó gyulladás keletkezik a szervezetben valamint se a tápanyagok, se az ásványi anyagok, se pedig a vitaminok nem tudnak kellő mértékben felszívódni. Így alakulhat ki a felszívódási zavar és tápanyaghiányos állapot, amely komoly következményekkel járhat. A cöliákiás gluténérzékenység genetikailag kódolt autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, viszont kellő odafigyeléssel nagyon jól kordában tartható, a szervezet pedig a gluténmentes diétának köszönhetően újra képes lesz a normál működésre.
   

   

2. A nem cöliákiás gluténérzékenység ugyanakkor az esetek többségében valamilyen emésztőrendszeri betegséget vagy antibiotikum szedést követően alakul ki. Ez a típus inkább felnőtteknél tapasztalható – ellentétben a cöliákiással -, nincs családi halmozódás, a szervezet nem termel ellenanyagot – így a vérteszt sem fog mutatni semmit -, nincsenek társbetegségek és időszakos gluténmentes diétával sok esetben teljesen gyógyítható.

A cöliákiás és nem cöliákiás gluténérzékenységnek nagyon hasonlóak a tünetei:

• hasmenés vagy székrekedés
• puffadás
• fogyás
• különféle bőrproblémák (kiütések, száraz, viszkető foltok, pikkelysömör)
• fáradékonyság
• fejfájás
• hajhullás
• vitamin és ásványi anyag hiány (D-, B12-vitamin, vas, kálium, kalcium, magnézium
• menstruációs problémák

Ha a tünetek miatt valaki érzékenységre gyanakszik, mindenképpen forduljon gasztroenterológus szakorvoshoz, aki vérvételt és bizonyos esetekben a vékonybél nyálkahártyájának vizsgálatát fogja javasolni. Elsődlegesen az orvos mindig a vérvizsgálatot kéri, ugyanis a vérből kimutathatóak - a glutén fogyasztása miatt - a szervezet által termelt antitestek, ezért fontos, hogy

s a teszt hamisan negatív eredményt mutathat.

Amennyiben az eredmény negatív, ám a tünetek nem javulnak, úgy kizárásos diétát javasolhat a szakember, a nem cöliákiás gluténérzékenység ugyanis még ekkor is fennállhat, ezt pedig semmilyen vizsgálat nem tudja alátámasztani, csupán a glutén étrendből való kiiktatásával igazolható.

A cöliákiás gluténérzékenység megfelelő és élethosszig tartó diétával kezelhető.
A betegség sajnos nem gyógyítható, de bizonyos szabályok betartásával a vékonybél gyulladása és károsodása megszüntethető, a felszívódás normalizálható, ezek nyomán pedig a különféle tünetek is elmúlnak a gluténmentes diéta betartása esetén.

A gluténmentes diétában tiltott élelmiszerek:

• búza
• rozs
• árpa
• tönkölybúza
• maláta
• durum búza
• a fentiekből készült lisztek, csírák, pelyhek és különféle készítmények, mint pékáruk, kekszek
• sör
• whiskey
• vodka
• gin

A készételeket, mártásokat, ízesítőket is jobb ellenőrizni, mert a levesporok, konzervek, sűrítőanyagok, stabilizátorok, de még a sütőpor, az instant kávé, a kechup, a mustár és a kakaó is tartalmazhat glutént, így érdemes ezekből a gluténmentes jelzéssel ellátott változatokat vásárolni.

Gluténmentes diétában megengedett élelmiszerek

• krumpli
• rizs
• köles
• hajdina
• kukorica
• hüvelyesek (baba, borsó, lencse)
• szója
• zöldségek és gyümölcsök
• húsok, halak, tengeri herkentyűk
• tejtermékek

A gluténérzékenység tehát több mint egy allergia, hiszen akár nagyon komoly hiánybetegségekhez és a szervezet károsodásához is vezethet. Így ha a tünetek hosszabb ideje fennállnak, érdemes orvoshoz fordulni a pontos diagnózis felállítása érdekében.