Egy vezető ápoló vallomása: Nem minden dolgozó bírja lelkileg a Covid-osztályt

Szűtsné Bárdos Gyöngyvér a Szent László és a Szent István telephely ápolóinak a vezetője, a Covid-osztályok is az irányítása alá tartoznak. Elárulta, bizony benne is ott van a félelem nap, mint nap, hiszen annyira közel van a vírus.

„A félelem biztosan mindenkiben benne van, aki látott már ilyen beteget. A napi 12 órás fáradságot az ember majd megpróbálja elfelejteni vagy kipihenni; de a gondokat, amik az ember agyában vannak: hogy ne betegedjek meg, ne vigyem haza a vírust, a betegeimet jól lássam el, ezeket nem lehet sem kialudni, sem kipihenni. Amíg ilyen betegeket fogunk ellátni, ezek bennünk maradnak" – mondta a Blikknek.

Arról is beszélt, sok dolgozó teljesen más osztályokról került át ide, és bizony lelkileg nem mindenki bírta.

„Aki a szülészeten dolgozott világéletében, annak nagyon nehéz beállni egy olyan belgyógyászati osztályra, ahol oxigénen lévő betegeket ápol, és lehet, hogy a műszakja alatt kettő beteget veszít el. Ő az élet másik oldalán van. Ez így nagyon nehéz. Ha valaki nem tudta ezt a munkát felvállalni, azt megpróbáltuk visszaengedni, vagy olyan osztályra helyezni, ahol nem terhelte a felelősség vagy a félelem. De akkor hadd mondjam el, hogy volt 14 olyan gyerekápolónk, akik mögül megszűnt a gyermek infektológiai osztály, és beálltak a Covid-osztályra betegeket ellátni. Volt köztük, akit nagyon megviselt lelkileg, de helytálltak. Ez személyfüggő."

Gyöngyvér bevallotta, eleinte voltak kétségei a koronavírus elleni oltással kapcsolatban, de orvos kollégái meggyőzték.

„Azt mondták, gondoljak arra: ha most megkapom az oltást és nem fertőződöm meg, lehet, hogy van hátra jó 5 évem. Ha viszont megfertőződöm, akkor van hátra két rossz hónapom. Innentől nincs miről beszélgetni az oltással kapcsolatban. Ha nincs lehetőség másképp megszabadulni a vírustól (márpedig szabály ide, szigorítás oda, a vírus sajnos jött) akkor nem marad más, csak az oltás."