PMS-től szenvedsz? Vezess menstruációs naplót!

Premenstruális szindrómának (PMS) nevezik azokat a tüneteket, amik jellemzően a menstruációt 7-10 nappal megelőzően, vagyis a tüszőrepedés és a menzesz közötti időben jelentkeznek, és a vérzés kezdete után a 1-2 napon belül maguktól is megszűnnek. A PMS testi tünetei között előfordulhat mellfeszülés, átmeneti súlygyarapodás, alhasi görcsök, illetve sokan testszerte megjelenő fájdalmakra panaszkodnak. Megjelenhetnek pszichés tünetek is, mint a szorongás, ingerlékenység vagy hirtelen hangulatváltozások. Nem ritka a farkasétvágy vagy a szexuális vágy megváltozása.

A női ciklust alapvetően két hormon, az ösztrogén és a progeszteron vezérli. Termelődésük szabályozása, illetve egyensúlyban tartása az agyban történik. A menstruációt megelőző napokban a PMS-re jellemző tünetek olyankor jelentkeznek, ha a szervezetben valamiért megbomlik a menstruációs ciklust vezérlő hormonok egyensúlya. Normális esetben a prolaktin hormon a női szervezetben csak igen alacsony mennyiségben mutatható ki. A premenstruális panaszoktól szenvedő nők vérében az anyasági hormonnak is nevezett prolaktin hormon szintje gyakran meghaladja a normál értéket. A PMS hátterében olykor a szervezet vízháztartásának zavara áll, és van, amikor a mozgáshiány vagy a stressz váltja ki a kínzó tüneteket.

Ha valakinek komolyabb tünetek nélkül és szinte óramű pontossággal jelentkezik a havivérzése, valószínűleg fejből tudja, mikor fog kezdődni a következő menzesz - ám kevesen ilyen szerencsések. Ha kellemetlen panaszaid vannak a mensi előtt és a ciklusod is rendszertelen, vagy ha babát szeretnétek, akkor mondhatni elengedhetetlen, hogy menstruációs naplót vezess. Egyrészt azért, hogy tudd, a normális ciklushoz képest mennyivel előbb vagy később jött meg a menstruációd, másrészt pedig azért, hogy hónapról hónapra lejegyezd, milyen tünetek jelentkeztek a vérzésed előtt esetleg közben. Tudnod kell, ha a havivérzésed nem szabályos időközönként jelentkezik, annak legtöbbször hormonális okai vannak, amit ki kell vizsgáltatni. Ha orvoshoz fordulsz, egy 2-3 hónapon át vezetett menstruációs napló a szakember számára is komoly segítséget jelenthet.

Fontos, hogy ne csak az időpontot jegyezd fel a naptáradba vagy jelöld az applikációban, hanem azt is mindig listázd, milyen testi vagy lelki tüneteid voltak. Írd bele, ha görcsölt a hasad vagy „kietted a fél hűtőt", ahogyan azt is érdemes feljegyezni, ha kimozdulni sem volt kedved vagy a szexuális vágy terén tapasztaltál valamilyen változást. A fizikai tüneteidet érdemes pontosan leírni, mi és hol fájt, mennyire és mennyi ideig. Ha elkezdődik a vérzésed, annak a mennyisége és minősége is fontos információ lehet az orvosod számára. Az elhúzódó, túl erős vagy alvadékos vérzés például komoly fizikai elváltozásokra hívhatja fel a figyelmet. Az is erre utal, ha a korábbinál több betétet vagy tampont kell használnod. Ha naplót vezetsz, tudnod kell, hogy a menstruáció első napjának a piros vér megjelenése számít. A „rendes" vérzést megelőzően megjelenő barnás vércseppek még a premenstruációs szakaszhoz tartoznak, és ha ez a „barnázás" 1-2 napnál hosszabban tart, az is hormonális zavarról árulkodhat. A menstruációs ciklus végének az a nap számít, amikor még tart az élénk vérzés, ám amint az már barnásra és gyengére változik, már a posztmenstruációs szakaszról beszélhetünk.

A PMS pontos kiváltó okát a mai napig nem sikerült egyértelműen tisztázni, ám a menstruációs napló vezetése segíthet abban, hogy személy szerint nálad mi az, ami enyhíti és mi az, ami fokozza a tüneteket. A naplódba mindenképpen írd bele azt is, hogy bizonyos életmódbeli változtatások hatására miként változott meg, avagy megváltozott-e egyáltalán a közérzeted: befolyásoló tényező lehet például a táplálkozás vagy a sportolás. A premenstruális szindróma tüneteit számos módszerrel lehet enyhíteni. Amennyiben nem áll a háttérben szervi elváltozás vagy komolyabb hormonzavar – aminek megállapítása orvos feladata! – gyógynövénytartalmú, vény nélkül kapható gyógyszert is alkalmazhatsz.