Rákot okozhat, mégis mindenki otthonában megtalálható az illatgyertya

Ebben a témában több tanulmány is született az elmúlt években, ám miközben egyik sem tekinthető bizonyító erejűnek, mégsem lehet félvállról venni az illatgyertyák okozta káros hatásokat.

A paraffin a kőolajgyártás egyik mellékterméke, és az előállítása miatt nem tekinthető túlzottan környezetbarát alapanyagnak. Egy 2009-es tanulmány szerint a paraffinviasz égetése során potenciálian veszélyes vegyi anyagok, többek között toluol szabad fel, mely ártalmas az egészségre. Az Európai Gyertyaszövetség azonban fenntartásokkal kezelte a kutatást, mondván, állításait nem támasztották alá, és egyetlen tudományos tanulmány sem igazolta a gyertyaviasz káros hatását.

A paraffinviasszal szembeni ellenérzést erősíti, hogy egymásnak ellentmondó tanulmányok, kutatási eredmények és cikkek jelennek meg a témában. A fentebb említett Európai Gyertyaszövetség finanszírozott egy 2007-es kutatást, mely arra a megállapításra jutott, hogy egyes gyertyatípusok égetése során a felszabaduló vegyi anyagok szintje jóval a káros határérték alatt marad. Eközben sorban publikálják azokat a tanulmányokat, melyek éppen az ellenkezőjét látják bizonyítottnak.

Nincs egyetértés a témában, és az illatgyertyák égetésének hosszú távú, a szervezetre gyakorolt káros hatása sem ismert, így aki ódzkodik a paraffinalapú gyertyák használatától, az válassza a fenntartható, növényi alapanyagból készült, natúr termékeket.

A gyertyaégetés során felszabaduló méreganyagok nem csak az alapanyagként szolgáló paraffinviaszból oldódhatnak a levegőbe. A gyertyába kevert illatanyag, a kanóc, sőt a teamécsesek kis szürke tégelye is okozhat problémát. Ez utóbbiból ugyanis hevítésre nehézfémek kerülhetnek a levegőbe, melyek károsíthatják a tüdőt és a központi idegrendszert.

Hihetetlennek tűnik, de a kanóc égése során nemcsak apró koromszemcsék, hanem mérgező nehézfémek is juthatnak a levegőbe. A megerősített kanócok esetében a pamutot egy papírból vagy fémből készült belső szál köré tekerik, így könnyű belátni, hogy a folyamatosan égés alatt álló szál szintén szennyezi a környezetet, elsősorban a szoba levegőjét.

Az illatgyertyák aromáját adó anyagok szintén károsíthatják az egészségünket. A gyertyák többségében szintetikus illatanyagokat használnak, melyek mérgező és irritáló összetevőket tartalmaznak. Emiatt lehet, hogy egyeseknél fejfájást, különféle bőrtüneteket, allergiát vagy asztmát okoznak az égetett illatgyertyák.

Abban nincs vita, hogy a füst, származzon bármilyen anyag égése során, káros a tüdőre. A kipufogógáz, a dohányfüst, vagy a kandalló, illetve fűtőtest használatakor felszabaduló égéstermék belélegezve rövid és hosszú távon is ártalmas. Nincs ez másképp a gyertyák esetében sem, így az elfújásuk után mindenképpen szellőztessünk!

A lakás illatosítására számtalan praktika létezik. Az egyik legegyszerűbb és talán leginkább költséghatékony a rendszeres takarítás. Ha tisztán tartjuk otthonunkat, söprünk vagy porszívózunk, letöröljük a port, elhelyezünk a szobákban pár növényt és rendszeresen szellőztetünk, akkor garantáltan frissen tarthatjuk a levegőt.

Ha mégis szeretnénk illatgyertyával díszíteni a lakásunkat, sőt ezzel teremteni meghitt, romantikus hangulatot, válasszuk a fenntartható, növényi alapanyagból készült változatokat. Ezek is kibocsájtanak potenciálisan mérgező vegyi anyagokat, azonban jelentősen kevesebbet juttatnak a levegőbe, mint a paraffinalapú társaik. A természetes gyertyaalapok közé tartozik a kókuszviasz, a méhviasz, a szójaviasz és a pálmaviasz is.