Rettegett betegség, ami a személyiség elvesztésével jár: tények és tévhitek

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer betegsége, mely jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásokkal és idegsejt-pusztulással jár. Világszerte az egyik legrettegettebb kór, ami talán annak köszönhető, hogy nem találták még meg rá a megfelelő gyógymódot. S bár lehet késleltetni a folyamatokat, az ember végül teljesen elveszíti a személyiségét, s a betegség utolsó stádiumában már a saját családját sem ismeri fel.

Az Alzheimer-kór tünetei

Eleinte nehéz felismerni az Alzheimer-kórt, mivel természetesnek vesszük, hogy a kor előrehaladtával elfelejtünk dolgokat, feledékenyebbek leszünk. Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, amelyek aggodalomra adnak okot:

• Rövid távú memóriazavar: a beteg többször felteszi ugyanazt a kérdést és nem emlékszik a válaszra; nem emlékszik, hova rakta azt a tárgyat, ami még pár perccel korábban a kezében volt
• Hosszú távú memóriazavar: a beteg eltéved, nem talál haza; nem emlékszik szavakra, kifejezésekre, egy idő után nem ismeri meg a közvetlen hozzátartozóit sem.
• A beteg „elveszíti önmagát": zavarttá, idegessé, sok esetben ingerültté, erőszakossá válik. Eleinte vannak még tiszta pillanatok, de egy idő után teljesen elhomályosítja az elmét a betegség.
• A beteg egészsége leromlik: alig lesz étvágya, egyre kevesebb figyelmet fordít a személyes higiéniára, súlyos esetekben már nem képes az önellátásra.

Tények

• Alzheimer-kór több nőt érint, mint férfit, de ennek az is lehet az oka, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak.

  A magas vérnyomás, rosszul kezelt cukorbetegség, elhízás, stroke, pajzsmirigybetegségek fokozhatják az Alzheimer-kór kockázatát, ugyanakkor a betegség pontos okát a mai napig nem találták meg.

• Jelenleg két olyan gyógyszercsoport van forgalomban, melyekkel lassítani lehet a betegséget: a kolineszteráz-gátlók korai stádiumú betegeknél egy évvel tudja késleltetni a betegség előrehaladását, míg a memantine közepesen súlyos és súlyos Alzheimer kezelésére is alkalmas. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a nem mindenkinél hatásos a számos mellékhatással járó gyógyszeres kezelés – írja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő.

Tévhitek

Az Alzheimer-kórt általában az idős korhoz társítjuk, s bár igaz, hogy a leggyakrabban a 65 felettieknél diagnosztizálják, ettől függetlenül sajnos már a 30-as, 40-es korosztályt is érintheti. Épp ez a veszélye, hogy nem ismerik fel, hogy Alzheimer-kórról van szó, ezért a beteg nem kapja meg a szükséges kezeléseket.

Habár nagyobb esélyünk van a betegségre, amennyiben a családban valaki már szenvedett Alzheimer-kórban, ettől függetlenül a kór szerencsére nem öröklődik automatikusan.

Nem kell rögtön megijedni, ha valami nem jut eszünkbe, nem minden Alzheimer-kór, ami annak látszik. Ugyanakkor vannak komolyabb memóriazavarok, melyek aggodalomra adhatnak okot. Ilyen az, ha valaki nem talál haza, nem tudja megmondani, éppen milyen hónapot írunk vagy nem ismeri fel az egyik rokonát.

Sajnos az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem tudják, hogy valójában mi okozza a kórt, ezáltal nincs még olyan gyógymód, amivel egyértelműen megelőzhető. A kockázatok azonban csökkenthetőek egészséges táplálkozással, sok mozgással, az ideális testsúly fenntartásával és az agy trenírozásával.

Bár közvetlenül az Alzheimer-kór nem halálos, mégis az egyik leggyakoribb halálozási oknak számít. Ez arra vezethető vissza, hogy az idegrendszeri zavarok akadályozzák az egészséges táplálkozást, így a betegek gyorsan leépülnek és könnyen megbetegszenek. Arról nem is beszélve, hogy a zavart agyműködés miatt könnyen veszélybe sodorják magukat.

Ez sajnos igaz, viszont amennyiben időben felismerik, a tüneteket lehet jól kezelni és gyógyszeres kezeléssel egy ideig fenn lehet tartani a korábbi életvitelt.