Súlyos késői következményei is lehetnek a szilveszteri pezsgődugó-sérülésnek

• A szemgolyó zúzódása az elülső vagy hátulsó rész bevérzésével.

• A szemlencse, esetleg a korábban a szembe ültetett műlencse jelentős elmozdulása a lencsefüggesztő rostok elszakadása miatt.

• Az üvegtesti térben kialakuló vérzés és a retina (ideghártya) sérülése, leválása, valamint az ideghártyát kívülről körülölelő érhártya jelentős bevérzése.

• A szemgolyó külső falának megrepedése. Ilyenkor a szem integritása is sérül, esetleg a korábbi szemműtétek hegvonalaiban szakad fel a szemgolyó.

A szem nyomását a csarnokvíz nyomása határozza meg. A csarnokvizet a szivárványhártya mögötti úgynevezett hátulsó szemcsarnokban termelik a szem szövetei. A termelődő csarnokvíz a pupilla területén jut a szivárványhártya elé, azaz az átlátszó szaruhártya és a szivárványhártya elülső felszíne közé, az ún. elülső szemcsarnokba. Az átkerült folyadék, miközben táplálja a szemlencsét és a szem egyéb szöveteit, folyamatosan el is hagyja a szemgolyót a csarnokzugon keresztül. Csarnokzugnak nevezzük azt a területet, ami a fehér ínhártya és az átlátszó szaruhártya találkozásánál, a szemgolyó belső oldalán helyezkedik el. Ez egy finom, aktív szabályozás alatt álló szűrőrendszer, ami a csarnokvizet kivezeti a szemből, hogy az az ínhártya vénáihoz csatlakozva térjen vissza a vérkeringésbe és a szívbe. Ugyanakkor ez a terület szűrő működést is ellát, aktív anyagcseréjű sejtek foglalnak itt helyek.

Ez a rendszer tompa szemsérülés során megsérülhet úgy, hogy a kezdeti eltömődés (például vérzés általi eltömődés) rendezését követően a szemnyomás normalizálódik, a sérülést követő hónapokban pedig a nyomás inkább alacsony, mintsem emelkedett. Így a beteg is és az ellátó orvos is megnyugszik. Mivel a látás visszanyerését követően további szubjektív panasz már nincs, egy idő múlva a kontrollok elmaradnak. A következő években azonban a csarnokzugot ért trauma következtében kialakuló fokozódó hegesedés egyre nagyobb területre terjed ki. Ha ez a terület eléri a körfogat felét (azaz egy 180 fokos területet), a szemnyomás megemelkedik, hiszen a megmaradt terület nem képes megfelelően elvezetni a csarnokvíz teljes mennyiségét a szemből. Mivel idővel a megmaradt terület is zsugorodik, részben a folytatódó hegesedés, részben a túláramlás és emiatti sejtes, fehérjés törmeléklerakódás miatt, így a szemnyomás egyre inkább emelkedik a sérülést követő évek, évtizedek alatt. Nem ritkán látjuk azt, hogy a panaszmentesen meggyógyult egyoldali szemsérülés, ami akár a kirepülő pezsgődugó okozta jelentős tompa sérülés is lehet, 10-20 évvel az eredeti sérülés után nagyon jelentős szemnyomás emelkedés mellett, szinte már a vakságig terjedő másodlagos zöldhályogot eredményez. Ezt a helyzetet nem szabad megvárni! Noha, megfelelő gyógyszeres és műtéti eljárással az állapot kezelhető és a szemnyomás jelentősen csökkenthető, a már kialakult idegsejt vesztés és látáskárosodás visszaállítására nincs mód.

Forrás: Szemészeti Központ