Funkcionális alkoholizmus – innen tudhatjuk, hogy mi is ebben szenvedünk

Nem mindig egyszerű azonosítani azt, aki alkoholproblémákkal küzd. A funkcionális alkoholizmus tipikus példája ennek: azok az emberek, akik ebben szenvedek, gyakran megőrzik a normálisság látszatát.

Sem szakmai, sem magánéletükön nem vehető észre, hogy titokban függősséggel küzdenek: az alkoholfogyasztással. A funkcionális alkoholizmus esetében is komoly kihívást jelent a probléma észlelése, illetve annak beismerése. A rejtett küzdelemre a függőséggel ugyanakkor több minden utalhat. A funkcionális alkoholizmusnak is vannak jelei, amelyekre érdemes felfigyelni – akár szerettünk, barátunk az érintett, akár mi magunk.

Mi tulajdonképpen a funkcionális alkoholizmus?

Ellentétben az alkoholisták sztereotip ábrázolásával, az, aki funkcionális alkoholizmussal küzd, szakmai és magánéletében is gyakran kiemelkedő, s ez jelentősen megnehezíti, hogy felfigyeljen a probléma létezésére – s nemcsak neki, a körülötte élők számára is.

Ezek az emberek az ajánlott határértéknél nagyobb mennyiségben fogyasztanak alkoholt, de sikeresen titkolják függőségüket, mivel képesek hatékonyan működni a napi tevékenységek során. A funkcionális alkoholizmussal küzdő egyén általában hétközben is iszik szeszes italt, s nem ritkán túlzásba viszi az alkoholfogyasztását hétvégén. Annak ellenére azonban, hogy az illető normálisnak tűnik, a funkcionális alkoholizmus is súlyos következményekkel járhat az idő múlásával – alkoholfogyasztása kihat a fizikai egészségre, a mentális jóllétére és a kapcsolataira.

A funkcionális alkoholizmus árulkodó jelei

De honnan tudhatjuk, hogy valaki, akit ismerünk és szeretünk, vagy akár jómagunk a funkcionális alkoholizmus rabja?

• Az illető az alkoholfogyasztási szokásaival kapcsolatos kritikus információkat vagy visszajelzéseket figyelmen kívül hagyja.
• A funkcionális alkoholista titkolja a mennyiséget, vagyis, hogy mennyi alkoholt fogyaszt valójában. Például, hogy iszik egy rendezvény előtt vagy után, alkoholt csempész be olyan rendezvényre, ahol nem szolgálnak fel szeszt, egyedül iszogat, esetleg az alkoholt elrejti a lakásban.
• Folytatnia kell az ivást, akkor is, ha a szesz miatt fizikai vagy mentális egészségügyi problémákat tapasztal, vagy azok súlyosbodását.
• A funkcionális alkoholista tagadja, hogy ivásproblémája van, amennyiben annak súlyos következményei lesznek olykor, például hiányzik a munkahelyről, oktatási intézményből, vagy késve jelenik meg.
• Képes megőrizni az igényes, ápolt megjelenését – külseje, viselkedése nem ad okot arra, hogy alkoholistának tartsák.
• Az illető nagy mennyiségű alkohol fogyasztása után sem tűnik ittasnak.
• Akár ebédidőben is iszik, munka közben.
• Otthoni, iskolai, munkahelyi kötelezettségeit jól kezeli az alkoholfogyasztás ellenére.
• Veszélyes helyzetekben is képes alkoholt fogyasztani, például vezetés előtt nem sokkal.
• A funkcionális alkoholizmus rabja az ivást jutalomnak tekinti, a jó munkavégzésért vagy azért, mert megbirkózott egy stresszes helyzettel.
• Az ilyen egyén hosszabb ideig is kibírja viszont, hogy ne igyon szeszes italt – ami még inkább nehezíti a probléma felismerését.
• A funkcionális alkoholista sóvárgást, azaz erős késztetést vagy ivásigényt tapasztal bizonyos helyzetekben.
• Bűntudatot érez vagy szégyent amiatt, hogy ittasan vagy alkoholos befolyásoltság alatt hogyan viselkedett.
• Mindig talál indokot az alkoholfogyasztásra, akkor is, ha a szesz nehezen elérhető vagy előkelő a rendezvény, ahol éppen inna.
• A funkcionális alkoholista titkolja alkoholfogyasztása mennyiségét a családtagjai, munkatársai, osztálytársai előtt.
• Hazudik arról, hogy mikor, mennyit iszik és azok az italok mennyire erősek.
• Összehasonlítja magát másokkal, akik jóval többet isznak és hozzájuk, illetve szeszfogyasztásuk súlyos következményeihez képest a saját alkoholfogyasztását nem tartja olyan nagy gondnak.
• A funkcionális alkoholizmus rabja megszállottnak tűnik azzal kapcsolatban, mikor ihat ismét.
• Másokat is próbál befolyásolni abban, hogy mennyi szeszes italt isznak.
• A túlzott alkoholfogyasztást nem tekinti jelentős problémának a mindennapi feladatok elvégzése során.
• Nehezen fejezi be az ivást, képes más italát is meginni, ha az egyébként otthagyná az alkoholt.
• Gyakran tapasztalhat memóriazavarokat, nem képes felidézni az ivás közben történt eseményeket.

A funkcionális alkoholista a szeszt használja megbirkózásként

A funkcionális alkoholizmus rabja az alkoholt jellemzően a stressz, a szorongás és más kellemetlen érzelmei leküzdésére használja. Bár külsőre tűnthet sikeresnek, előfordulhat, hogy belső zűrzavarral vagy kihívásokkal teli körülményekkel küzd. Átmeneti enyhülésért pedig az alkoholhoz fordul.

Fel lehet figyelni arra is, hogy a funkcionális alkoholistán jelentős személyiségváltozások jelentkeznek, amikor alkoholt fogyaszt. Nyitottabbá és társaságkedvelőbbé válhat, de agresszív vagy depresszív is lehet. Ugyanakkor, az illető hajlamossá válhat a visszahúzódásra, ami önelszigetelődéshez vezet. Annak ellenére, hogy fenntartja a normális külső megjelenését, fokozatosan eltávolodhat a családjától és a barátaitól. Ez az elszigeteltsége pedig súlyosbíthatja a magány érzését – ami ördögi kört hozhat létre, hiszen az egyén alkoholt használ megküzdési mechanizmusként.

Egyre többet kell innia ugyanazért az állapotért

Viszonylag könnyen észrevehető, hogy a funkcionális alkoholizmus rabjának magas az alkoholtoleranciája. Vagyis képes nagy mennyiséget meginni anélkül, hogy ittasnak tűnne. Ennek oka azonban az, hogy a szervezete alkalmazkodott a rendszeres alkoholfogyasztáshoz és egyre többre van szüksége ugyanazon hatások eléréséhez – ami igen káros az egészségre.

A magas alkoholtolerancia miatt az illető még többet ihat, ami idővel súlyos egészségügyi szövődményekhez vezethet. Ráadásul ez a magas alkohol-tolerancia gyakran elfedi a függőség súlyosságát - ami még nehezebbé teszi, hogy ő vagy mások felismerjék a problémáját. Márpedig nagyon fontos leállítani az ördögi körforgást, mert idővel az alkoholtól való függés súlyosbíthatja a funkcionális alkoholista meglévő problémáit, ami további érzelmi stresszt eredményezhet nála.

Mit tehetünk a funkcionális alkoholizmus ellen?

Fontos, hogy a funkcionális alkoholizmus jeleit felismerjük és szakembertől segítséget kérjünk - mivel csak így előzhetők meg a káros következmények és fedezhető fel a gyógyulás felé vezető út. A korai felismerés döntő fontosságú az időben történő beavatkozás és kezelés szempontjából, ami segíthet megtörni az elszigeteltség és a függőség körforgását.

A szociális támogatás - például a rehabilitációs központokban a kezelés alatt nyújtott támogatás - létfontosságú, hogy a funkcionális alkoholista ne érezze magányosnak, elszigeteltnek magát. A gyógyuláshoz az alkoholfüggőség szakszerű kezelése a megfelelő lépés. A speciális kábítószer-kezelési programok strukturált rehabilitációt biztosítanak, beleértve a tanácsadást és a bizonyítékokon alapuló gyakorlatokat. Ezek a szolgáltatások jelentősen javíthatják az egészséget és a közérzetet, megtörve a függőség körforgását.