2025.11.30.
A hazai egészségügy digitalizációja az elmúlt években látványosan gyorsult, és mára többmilliós felhasználói bázissal működnek a legfontosabb platformok. A e-egészségügy Magyarországon olyan szolgáltatásokkal bővült, mint az EgészségAblak, az EESZT és a digitális időpontfoglalás. A szakmai szereplők szerint ezek az eszközök javítják a betegutak átláthatóságát és az ellátás hatékonyságát.
A magyar egészségügy digitalizációja újabb mérföldkőhöz ért, derült ki a 6. Digital Health Summit konferencián, ahol állami és piaci szereplők együtt értékelték az elmúlt évek folyamatát. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT), a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) és az EgészségAblak alkalmazás működése alapján Magyarországon „európai szintű e-egészségügy” valósult meg.
Forrás: Máthé Zoltán
Nagy sikereket értünk el az e-egészségügyben
Szerinte ezt csak egységes, állami egészségbiztosítási struktúra mellett lehet fenntartani, és a digitalizált időpontfoglalás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a növekvő orvosi kapacitások valóban érzékelhetően javítsák a betegutakat.
Az EgészségAblak ma már 4,4 millió letöltéssel számol, havonta 17 millió lelet és 19 millió e-recept jelenik meg a rendszerben, és 3100 digitális időpontfoglalás zajlik naponta.
Utóbbihoz kapcsolódóan az államtitkár kiemelte: országosan kétmillió szabad időpont érhető el, vagyis a digitális foglalási lehetőségekben még jelentős tartalék van. A rendszerben a lemondás és a módosítás is egyszerű, ami azért fontos, mert a páciensek jelenleg a foglalások 20–30 százalékánál nem jelennek meg. Az EgészségAblak emellett gyógyszertári és háziorvosi keresőt, ügyeleti információt, szűrési adatokat és tb-jogviszony-ellenőrzést is kínál.
Milyen szerepet szánnak az MI-nek a jövő egészségügyében?
A konferencián a digitális fejlesztések tágabb iparági háttere is hangsúlyt kapott. A hazai egészségügyi digitalizációt az adatalapú működés és a mesterséges intelligencia alkalmazása határozza meg, az orvosok pedig leginkább az adminisztráció csökkentését, valamint a diagnosztikai és terápiás támogatást tartják kulcsfontosságúnak. A szereplők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a különböző adatrendszerek összehangolása, a társadalmi bizalom erősítése és az adatbiztonság továbbra is kihívást jelent, különösen a „black box” MI-megoldások kapcsán.
Az MI nem cél, hanem eszköz, amely ma leginkább a beszédfelismerésben és a képdiagnosztikában jelenik meg, ugyanakkor a gyakorlati hasznosítás még elmarad a várakozásoktól – hangzott el azon a panelbeszélgetésben, amelyet Keresztes Konrád, az MSD Magyarország igazgatóhelyettese vezetett.
A legnagyobb érték nem az algoritmus, hanem a megfelelően strukturált adat, és rendszerképesség nélkül Magyarország hosszú távon kiszolgáltatottá válhat.
- Az ügyfélélmény javítása,
- a belső folyamatok automatizálására,
- a kockázatkezelésre
- és a csalásmegelőzésre fontos feladat,
- de az adatmegosztás,
- az intézmények közötti együttműködés
- és az ipari szereplők bevonása is elengedhetetlen.
Ugyanakkor komoly etikai és adatbiztonsági kérdések is felmerültek, különösen a „black box” megoldások és a külföldi technológiai óriások szerepe kapcsán. A jövő kulcsa a koordinált fejlesztés, a stabil infrastruktúra és a nemzeti érdekeket is figyelembe vevő nyitott együttműködés lehet.
A szakértők szerint a digitalizáció hosszú távú hatása már most érzékelhető: az egészségügyi ellátás javulásával az elmúlt hat évtizedben húsz évvel nőtt a várható élettartam Európában. Magyarország azonban még jelentős lemaradással küzd: a jó egészségben eltöltött évek száma a férfiaknál 63, a nőknél 65 év, vagyis életünk csaknem negyedét valamilyen krónikus probléma árnyékolja be. Az életmódtényezők – a mozgás, a táplálkozás, a dohányzás elhagyása és a stresszkezelés – akár további húsz egészséges évet jelenthetnek, idézi Balázs Annát, a CMC Déli Klinika orvosigazgatóját a vg.hu.
A digitalizáció kritikus pont a fejlesztésben
A gyógyszeripari vállalatoknál is új korszak kezdődött: a személyre szabott információátadás és a kétirányú kommunikáció már nem képzelhető el digitális fejlesztések nélkül. A Sanofi Magyarország vezetője, Deszk Anikó szerint az MI-alapú értékteremtéshez a vállalatoknak pontos igényfelmérésre, jól felépített folyamatokra és folyamatos finomhangolásra van szükség.
A konferencián bemutatott egyik pilot szerint az adatalapú döntéstámogatás különösen a légzőszervi betegségek kezelésében jelenthet előrelépést. Magyarországon 1,2 millió ember érintett valamilyen tüdőbetegségben, évente 46 ezer halálesettel. A betegút, a gyógyszerelés és a kockázati tényezők átláthatóvá tétele jelentős segítséget hozhat a terápia tervezésében – mondta Bogos Krisztina, a Korányi Intézet főigazgató főorvosa.
A digitalizáció a leszakadó térségekben is gyors ütemben erősödik. A Felzárkózó Települések program keretében 300 településen bővítették az alapellátást, létrehoztak egy virtuális szakorvosi hálózatot és modern adatplatformot: a Semmelweis Egyetem és az InterSystems közös IRIS-rendszere ma már gépi tanulási modelleket is használ a betegségek szegmentációjára és a várható forgalom becslésére.
A cél egy stabil, összeurópai szinten is kompatibilis egészségügyi adatstruktúra kialakítása, melyhez az Európai Egészségadat-tér (EHDS) csatlakozása komoly versenyelőnyt kínálhat: akár 15 százalékos költségcsökkentést, gyorsabb ellátást és könnyebben elérhető szolgáltatásokat.
A Digital Health Summit tapasztalatai alapján a hazai e-egészségügy fejlődési iránya világos: a jól szervezett adatkezelés, a korszerű digitális platformok és a nyitott, intézmények közötti együttműködés hosszú távon meghatározó lehet a magyar egészségügyi rendszer teljesítményére.
