Amikor a stressz a gyomrunkra megy: étvágyunk megváltozása jelezheti a bajt

Vizsgaidőszak, határidők, konfliktusok, bizonytalanság: a stressz, ha akarjuk, ha nem, ott van a mindennapjainkban és a tartós feszültség az emésztőrendszer működésére is jelentős hatással van. A bélrendszert gyakran „második agynak” is nevezik: többek között azért, mert rendkívül érzékenyen reagál az érzelmi állapotunkra. A stressz hatására a szervezet készenléti állapotba kapcsol: emelkedik a pulzus, a vérnyomás, a kortizolszint. Ilyenkor a test nem az emésztést tartja prioritásnak, hanem a túlélést. Ezért fordul elő, hogy valaki ilyenkor farkaséhes lesz, más pedig teljesen elveszíti az étvágyát.

Stresszevés: amikor az étel feszültségoldó eszközzé válik

Sokaknál a stressz automatikusan evéshez, ezzel együtt túlevéshez vezet. Nem valódi éhség ez, hanem érzelmi reakció. A cukros, zsíros ételek gyors örömérzetet adnak, mert serkentik az agy jutalmazó központját, és átmenetileg csökkentik a feszültséget. A probléma az, hogy ez a hatás rövid ideig tart. A vércukorszint gyors emelkedése után hirtelen zuhanás következik, ami újabb sóvárgást indít be. Ez egy ördögi kör: minél stresszesebbek vagyunk, annál inkább nyúlunk az ételhez, ami hosszú távon súlygyarapodáshoz, emésztési problémákhoz és még nagyobb feszültséghez vezet. A stresszevés valójában elfedi a valódi problémát, de nem oldja meg azt.

Amikor egy falatot is alig tudunk lenyelni

A másik véglet, amikor valaki stressz alatt képtelen enni. A gyomor ilyenkor összeugrik, hányinger, gyomorgörcs, puffadás jelentkezhet. Sokan ilyenkor csak kávén vagy néhány falaton élnek napokig. Ez azért veszélyes, mert a rendszertelen étkezés tovább terheli a szervezetet, felborítja a vércukorszintet, gyengíti az immunrendszert, és fokozza a kimerültséget. A test így még kevésbé lesz képes megbirkózni a stresszel.

Miért kontraproduktív mindkét reakció?

Bár a stresszevés és az étvágytalanság két teljesen különböző problémának tűnik, a közös bennük, mindkettő felborítja a szervezet egyensúlyát és tovább növeli a testi és lelki megterhelést. Az emésztőrendszer és az idegrendszer szoros kapcsolatban állnak. Ha az egyik kibillen, a másik is követi azt. A tartós emésztési zavarok hangulatingadozáshoz, fáradtsághoz, koncentrációs nehézségekhez vezethetnek, ami újabb stresszforrást jelent.

A megoldás nem a tányéron kezdődik

A rendszeres mozgás, a tudatos légzés, az elegendő alvás és a napi rutin sokkal többet segíthet az étvágy normalizálásában, mint bármilyen étrendi szabály. Amikor az idegrendszer megnyugszik, az emésztés és az étvágy is visszatér a természetes ritmusába.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.