Thaiföldi isteni gyümölcsök

Kezdjük a mangkuttal, a gyümölcsök királynőjével. Thaiföldön mindenki imádja, hiszen édes, húsos és omlós. A felnyitása némi szakértelmet igényel, amit a helyi nők tökélyre fejlesztettek, és egy pillanat alatt kézzel szétnyitják ezt a csodás finomságot.

A lam-jai igazi tömeggyümölcsnek számít odakint, annyi terem belőle, hogy a kínaiak például lisztet őrölnek belőle. Thaiföldön frissen fogyasztják, az esős évszak közepén fillérekért kapható szinte minden sarkon. Ízre és állagra pont olyan, mint a licsi, de jóval édesebb, igazi desszert, egy forró délután remek kiegészítője.

Ezután térjünk át a furcsább, szokatlanabb kinézetű gyümölcsökre, amelyek bár külső adottságaik alapján nem lopták be magukat a szívembe, de miután megkóstoltam őket, igazi rajongójuk lettem.
Az egyikük a lakam, amely egy szőrös, csepp alakú gyümölcs. Tapintásra sem túl bizalomgerjesztő, így nehezen hiszi el az ember, hogy ehető egyáltalán. Annál nagyobb meglepetés, amikor felnyitjuk és megízleljük. Maga a tökély, nehéz is szavakba önteni. Azt hiszem, az egyik legfinomabb gyümölcs, amit valaha kóstoltam. Krémes, édes, közben mégis kicsit savanykás, és van egy kis mogyorós utóíze is.

A másik furcsa külsőbe rejtett csoda a sárkánygyümölcs. Thai nyelven khéo-mankonnak hívják, ami annyit jelent: a sárkány üveggömbje. A kínai legendák szerint a sárkányok a szájukban vörös tűzgolyót tartottak. A templomoknál lévő sárkányok szájában vagy markában is mindig van egy golyó, amit nem lehet onnan kiszedni, ezzel utalva a kínai mondákra. A sárkánygyümölcs jegesen a legfinomabb. Ízre olyan, mintha az uborkát és a kivit keresztezték volna, frissítő és mégis enyhén savanykás. Lédús, kellemes, én különösen megkedveltem!

Utoljára hagytam a legmeghökkentőbb élményemet... A duriánról már biztosan hallottatok, hiszen ez a legbizarrabb illatú gyümölcs. Émelyítő „aromája" már száz méterről érezhető. A helyieknél szokás szagolgatni, hiszen így derül ki, melyik a legédesebb. Én is lelkesen kerestem a megfelelőt ez alapján. Nekem nagyon ízlett, hiszen sikerült a velejáró „illatról" tudomást sem vennem. A thaiok is imádják, bár túl sok a jóból már nekik is ártalmas lehet. Az ajánlott mennyiség nem véletlenül két szelet, annál több akár ájulást is okozhat, így nem érdemes túlzásba vinni.

Azóta az itthoni piacokon is bőszen keresgélem ezeket a gyümölcsöket, és ha találok valahol, akkor biztosan viszek haza is, hiszen nagyon megkedveltem az ízüket.