Szívecskéket küldözget telefonon feleségének a romantikus politikus

Molnár Csaba (politikus)

Demokratikus Koalíció

politika light

romantika

politikus

Polesz Anita

2014.03.03.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A Life.hu "A politikus is ember” című sorozatában politikusok mindennapjait, politikától távoli, emberi arcát mutatjuk be - politikamentesen. Ismerjétek meg jobban Molnár Csabát, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnökét.

Tényleg azért választották meg Csabát 33 éves korában közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, mert egy hídon állva telefonált, és ez a pillanat megihlette megbízóit? Utánajártunk, mi igaz a róla terjengő pletykákból.

Fiatal, túlmozgásos, és ha szabadidejében nem valamelyik színházban találjuk, akkor fut, vagy a Dagály meleg vizű medencéjében üldögél a haverokkal. Ilyenkor isten ments, hogy politikáról kérdezzük!

„Az a tudás, hogy valaki tud állni a hídon és közben telefonálni elég sok emberben megvan, nem hiszem, hogy ezért lettem közlekedési és hírközlési miniszter. Már fiatalon, a 33. születésnapomon miniszter voltam, sokak szerint ez volt a szülinapi ajándékom, de ha engem is megkérdeznek, biztos nem ezt kértem volna. Nem annyira szórakoztató miniszternek lenni, mint amilyennek tűnik. 2009 januárjában, amikor az ukránok elzárták a gázcsapot és válság alakult ki az országban, pont én voltam az energiaügyi miniszter. Ez volt az első kemény, miniszteri feladatom, rögtön néhány héttel a kinevezésem után. Ha létezik mélyvíz a politikában, akkor ez az volt. 33 évesen, pár hete ülsz a székedben, még azt is tanulod a minisztériumban, hogy melyik ajtó hova vezet, és akkor szilveszter éjszaka megérkezik az egész országot érintő hír, hogy baj lehet a gázszállítással. A buliról fél 10 körül leléptem és mentem a gázelosztóba. A válság három hétig tartott, de végül jól sikerült az akció, nem volt lakossági gázkorlátozás és ipari is csak 24 órán át. Napokig nem mentem haza, éjszakánként bent aludtunk a hivatalban. A miniszteri dolgozószoba mellett volt egy kis lyuk, abban volt egy tábori ágy. A feleségem hozta be utánam a fogkefét, a pizsamát, mindent, amire szükségem volt" - emlékezett vissza a kezdetekre a politikus, aki egyetért azzal az angol mondással, hogy a politika az ötvenesek sportja.

„Nem szabad 33 évesen miniszternek lenni. Ahhoz, hogy igazán jó politikus legyél, a sok jó tulajdonság mellett rutinra, tapasztalatra van szükség. Hiába is szerettem csinálni, nem vállalnám el még egyszer ilyen fiatalon, igaz, nem is leszek újból 33 éves. De ha most, tapasztaltabban megint lehetőséget kapnék, akkor egy egészen új területre feküdnék rá. A megújuló energiaforrások, a szél, a nap, a geotermikus energia lenne a vesszőparipám, ezt látom a jövőnek. Két dolog érdekli majd leginkább a XXI. század emberét, hogy kap-e olcsó,

„Muszáj, hogy az ember megtalálja a politikán kívüli világát, társaságban kerülöm a témát és hárítok, ha valaki egyáltalán szóba hozza. Igyekszem minél több olyan dolgot csinálni, aminek köze nincs a politikához. Ebben színésznő feleségem, Szűcs Kinga és a hozzá tartozó világ is sokat segít. Nem miatta lettem mániákus színházba járó, az első bérletemet 9 évesen kaptam a szüleimtől. Ezek után nem meglepő, hogy a feleségemet a színpadon láttam meg és arra gondoltam, hogy ott egy igazán jó csaj. Érdekesen alakult a megismerkedésünk, nekem ő volt a primadonna a színpadon, ő viszont engem, mint tanárát ismert az egyetemi katedráról, ahol kulturális jogot tanítottam neki. Lassan 10 éve, hogy együtt vagyunk, és vele együtt belekerültem a budapesti színházi életbe is. 4-5 színházban állandó büfélátogató vagyok, már meg sem kérdezi a portás, hogy kihez jöttem. De egy-két vidéki színházban is tudom, hogyan kell a művészbejárón át bejutni a színészbüféhez, ahol a feleségemre szoktam várni. Minden darabban megnézem az alakítását, ha tetszik, akkor többször is. Szeretem ezt az életformát, beletanultam a színházi kulisszák, hátsó ajtók világába. De nem csak a teátrumokért rajongok, a mozi a másik közös szenvedélyünk. Előfordul, hogy amikor Kinga hazajön este 10-kor az előadásról, utána indulunk el vacsorázni vagy moziba. Külön szervezést igényel, hogy találkozzunk, ugyanis amikor én hazaérek, ő akkor megy el dolgozni. De egész nap tartjuk a kapcsolatot, interneten keresztül. Egy nap 80-100 üzenetet is váltunk, ülök a tárgyaláson és küldözgetem neki a szívecskéket, rózsácskákat. Sajnos egyelőre ebbe a feszített életritmusba nem tudtuk egy gyermeket belesűríteni."