Sokan megbámulják Novák Angélát, aki 17 éves korában esett át az első nemátalakító műtétén. Hogy nőiességének szól-e a sok kíváncsi tekintet, vagy pedig csak felismerik, maga sem tudja.

Ma már kevesen vennék észre, hogy a gyönyörű női test mögött korábban egy férfi rejtőzött. Angéla dekoratív, fiatal nő ,aki nem tett le a gyerekvállalásról, de keresi még az igazit.

Fotó: Zsigmond László/Life.hu

„Sohasem tudom eldönteni, hogy egy férfi azért bámul, mert jó nőnek gondol, vagy azért, mert felismert. Évekkel ezelőtt eldöntöttem, hogy ez a tény vagy frusztrálni fog, vagy nem foglalkozom vele. Nem hagyom, hogy befolyásolja az életemet, és nem törődöm vele. Nem figyelem az embereket, hogy engem néznek, vagy a mellemet, ez egy védekező reakció. Aki mellettem van, szokta mondani, hogy nagyon néznek. Én már csak akkor veszem észre, ha az nagyon feltűnő" – nevetett Angéla, aki büszke idomaira, mégsem monokinizik.
„Minden barátom azzal ostromol, hogy túl nagy a mellem. Ez fürdőruhában még csak jól mutat, de anélkül nem akarom sokkolni a világot. Az arányaimhoz képest szerintem ez normális méret. De nem csak  a kellem vonzza a tekinteteket, hanem az is, hogy nyáron egy apró, forró sortban járok, ugyanis bicajon közlekedem. Biciklis Barbi vagyok" - tette hozzá Angéla, akit nem vonz a civil szakma, továbbra is az éjszakai munkából él.

Fotó: Zsigmond László/Life.hu

„Nem iszom, nem dohányzom, nem drogozom, úgy nem olyan nehéz kibírni az éjszakai munkát, pedig rendszeresen hajnalban kerülök ágyba. Már 20 éve élek így, 17 éves korom óta. A civil foglalkozás nem érdekel, nem akarok civil lenni. Látom magam 70 évesen, rózsaszín hajjal, nagy fehér bundában valamely színpadon állni, de azt nem, hogy kötögetek valahol. Csomó mindenhez értek, sminkeltem, tudnék háttérmunkákat végezni, de nem vonz egyik sem. Családra viszont vágyom. Gyereket szeretnék, de nem rajtam múlik. Ha majd megkérik a kezemet, ha valaki majd azt mondja, hogy "kicsim, veled akarok élni, legyél a feleségem", akkor majd kiderül, lesz-e gyerekem. Vagy örökbe fogadunk, vagy a párom gyermekeit neveljük közösen. Ma már nem ritka, hogy egy férfinál marad a gyerek. Bárkinek a kölkét fel tudnám nevelni sajátomként, másét is elfogadom. Az örökbefogadással pedig nem lehet gond: a papíron egy hétköznapi nő vagyok, nincsen megjelölve az előéletem."