Három hónapja nagypapa lett Növényi Norbert. A birkózó olimpikon és MMA világbajnok nem hagyna ki egy napot sem úgy, hogy ne lássa unkáját. A családi otthon melege ma már elsőbbséget élvez az életét főleg a küzdősportnak szentelő birkózónál

Egyre népesebb Növényi Norbert családja. A birkózónak 3 saját gyermeke után unokája született, akit csupán 6 év választ el a legkisebb fiától, Nándikától.

„Már 3 hónapos az unokám, aki a szintén különleges nevű lányomtól, Xéniától a Tirzah nevet kapta, Ben Húr húgát nevezték így.

Forrás: Facebook/Növényi Norbert

"A csöppség tündéri, gyönyörű, fekete hajjal született. Amikor meglátom, elolvadok tőle, ölelgetem, puszilgatom. Intenzíven részt veszek az életében, bár nem élünk közel egymáshoz, 10 per alatt odaérek hozzájuk kocsival. El sem tudtam képzelni, hogy egyszer nagypapa leszek, olyan furcsán hangzik, hogy nagyszülő. A nagylányom mellett még két fiam van, a kisebb 6 éves lesz novemberben, a nagyobbik, 16 éves Norbi pedig Angliában tanul. Minden egyes korosztály más és más. Mindegyik a vérem, mindegy, melyik ujjamba harapok bele, mindegyik ugyanúgy fáj. Élvezem a családi életet. Fontosnak tartom, hogy napi kapcsolatban legyek a babával, de nem csak vele. Akiket szeretek, azokkal szívesen töltöm az időmet. A nagyfiammal naponta beszélek, a kicsivel pedig együtt élek” - kezdett bele Norbi, aki elmagyarázta, mi az oka annak, hogy ennyire családcentrikussá vált.

„Amikor versenyeztem nagyon sokat voltam távol, sok mindenből kimaradtam, elsősorban a lányom életében. Nem meséltem neki esténként, a fürdetéseknél sem voltam,  sem amikor beszélni, totyogni kezdett. Rájöttem, nincs semmi olyan a világon, ami miatt ez megérné. Sokkal több fájdalmat kaptam a magánéletemben, mint amit a sportban eredményt elértem. Amikor feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon megérte-e, hogy nem láttam a gyerekeimet felnőni, egyértelmű volt a válasz. Nem. A szüleim, amíg meg nem haltak, 50 évet éltek együtt békében. Soha nem láttam, hogy veszekedtek volna, csak azt, hogy amikor elmentek egymás mellett megsimogatták a másikat, vagy adtak egymásnak egy puszit. Én is így szerettem volna élni, aztán az élet nem így hozta. Ekkor gondolkoztam el mélyebben az életem értelméről” – morfondírozott a sportoló, aki 9 éve él együtt kisfia édesanyjával, Krisztával.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

„Annak ellenére élünk szeretetben és békében, hogy sok volt körülöttünk a probléma az elmúlt időszakban. A korral én is nyugodtabb lettem, már nem kapom fel a vizet mindenre. Amit eddig magamnak próbáltam összehozni, azt inkább most a gyerekeimnek szánom. Próbálom őket úgy terelgetni, hogy nekik sikerüljön, ami nekem nem úgy jött össze, ahogy elterveztem. Az ő sikereik számítanak, nem az enyém. Nekik legyen könnyebb az életük, most ezért dolgozom. Én voltam eleget fent és lent. Szerencsére hallgatnak rám, de én nem osztom az észt olyan szülősen. Inkább tanácsokat kérnek tőlem, megbeszéljük a dolgaikat. A nagyfiam, aki most volt 16 éves, szintén küzdősportokkal foglalkozik. Nagyon ügyes, pankrációban világbajnok lett a diák korosztályban. Ugyanott nyert, ahol én 2013-ban, Splitben, Horvátországban. Jól tanul és jó sportoló is, zenél is mellette. Büszke vagyok rá, és mindegyik gyermekemre, az unokámra”