Egy amerikai kutatás szerint a hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.

A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik - mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya.

A globális élelmiszertermelés az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felel. Az új, nagyszabású tanulmány szerint az állatok húsának hasznosítása kétszer nagyobb környezetszennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmiszerek előállítása. A kutatás megállapította, hogy az élelmiszertermelés teljes rendszere, például a mezőgazdasági gépek használata, a műtrágya-permetezés és a termékek szállítása évente 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátással jár. Ez több, mint kétszerese az Egyesült Államok teljes károsanyag-kibocsátásának, és az összes globális kibocsátás 35 százalékát teszi ki.

"Ha az embereket aggasztja az éghajlatváltozás, akkor komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy változtassanak étkezési szokásaikon."Forrás: AFP/Peter Parks

Atul Jain, az Illinois-i Egyetem klímakutatója, a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy a kibocsátás mértéke számukra is meglepő volt. Mint kiemelte, mivel a tanulmány az élelmiszertermelés teljes folyamatát átfogja, a politikai döntéshozóknak érdemes felhasználniuk az eredményeket annak kidolgozására, hogyan lehetne az üvegházhatású gázok kibocsátását kordában tartani.

A The Guardian által ismertetett kutatás megállapította, hogy a húsukért tenyésztett állatok tartása sokkal rosszabb hatással van az éghajlatra, mint az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek termesztése és feldolgozása, megerősítve a korábbi tanulmányokat a hústermelés, különösen a marhahús előállításának a környezetre gyakorolt óriási hatásáról."A tehenek, sertések és más állatok élelmezési célú felhasználása, valamint a takarmányozás az élelmiszertermelésből származó összes kibocsátás 57 százalékáért felelős, míg 29 százaléka származik a növényi eredetű élelmiszerek termesztéséből. A fennmaradó rész a termőföld egyéb felhasználásából származik, például a gyapot vagy a gumi termesztéséből. A marhahús önmagában az élelmiszertermelés során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért felelős.

A tanulmány számításai szerint a világ összes termőterületének nagy részét az állatok, és nem az emberek etetésére használják. Az állattartás ráadásul nagy mennyiségű metán, erős üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A tudósok kiszámolták, hogy egy kilogramm gabona előállítása 2,5 kilogramm üvegházhatású gázkibocsátással jár, míg ugyanennyi marhahús 70 kilogramm üvegházhatású gázt küld a légkörbe. A kutatók szerint a társadalomnak tudatában kell lennie ennek a jelentős különbségnek az éghajlati válság kezeléséhez.

Jain elmondta, hogy vegetáriánusként kutatását részben az motiválta, hogy szeretett volna tisztában lenni saját karbonlábnyomával. Mint hangsúlyozta, a kutatás célja ugyanakkor nem az volt, hogy rávegyen bárkit étrendje megváltoztatására; nem akarják ráerőltetni nézőpontjukat másokra, de úgy gondolják: ha az embereket aggasztja az éghajlatváltozás, akkor komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy változtassanak étkezési szokásaikon".A kutatók több mint 200 országból származó adatok alapján olyan adatbázist hoztak létre, amely 171 növény és 16 állati termék egységes kibocsátási profilját tartalmazza. Megállapították, hogy Dél-Amerika az a régió, ahol a legnagyobb az állati eredetű élelmiszerekből származó kibocsátás aránya, ezt követi Dél- és Délkelet-Ázsia, majd Kína. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátások Kínában és Indiában gyorsan nőttek, mivel a növekvő jólét és a kulturális változások miatt ezekben az országokban több fiatalabb ember kezdett húsalapú étrendet követni.

A tanulmány az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által korábban közzétett becslésnél többet számolt a hús éghajlati hatására. A FAO szerint ugyanis az összes kibocsátás mintegy 14 százalékát okozza a hús- és tejtermelés.

Forrás: MTI