Az év legmisztikusabb éjszakáján a valóságon túli világ kapui tárva-nyitva vannak, tündérek, koboldok, szellemek bóklásznak az emberek közt, fények gyúlnak az éjszakában, és lángra lobbannak a szívek. Szent Ivánkor minden megtörténhet!

Forrás: WikiPedia

A régiek úgy gondolták, hogy a fény a téli napfordulón születik meg, és a nyári napfordulón ér uralkodásának csúcsára. A nap nyári diadaltora termékenység- és bőségünnep volt, melynek hagyományai mai keresztény neve ellenére – Keresztelő Szent Jánosról, szláv nevén Szent Ivánról nevezték el – jóval régebbre, a pogány időkre nyúlnak vissza.

A keresztény egyház tanításaiba remekül illeszkedett a fény és sötétség harcának misztériuma, így keresztény tartalommal feltöltve beillesztette ünnepei sorába – júniust a népi kalendáriumok sokáig Szent Iván havaként tartották számon.

Érdekesség:
Szent Jánost egyébként meglehetősen küzdelmesen szőtték bele az ünnep történetébe: Szűz Mária Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében, Erzsébetet pedig eltöltötte a Szentlélek. A magzat Mária köszöntésére felujjongott az anyja méhében, és örömében ugrálni kezdett – a kissé nyakatekert magyarázat szerint ezért is szokás Szent Iván éjjelén tüzet ugrani.
A Szentivánéji álom című film (1999)Forrás: Northfoto

Keresztelő Szent János ünnepeként azonban jelentősége igen halovány, ellenben előestéjén a pogány kori szokások gyakorlása a mai napig széles körben dívik az északi féltekén. 

Termékenységünnepként a nyári napforduló rítusainak egyik központi témája a pártalálás volt: a bőséget hozó éjszakai virrasztás alatt gyakran szövődtek szerelmek. 

A pogány szlávok nem bízták a véletlenre a dolgot: ők rendre tóparton, örömtüzek mellett ünnepelték az eljövendő bőséget, és miután feláldoztak egy fehér tyúkot és egy fekete kakast, hosszas körtáncot lejtettek, míg ki nem aludtak a tüzek. Ekkor levetkőztek és a vízbe ereszkedtek, ahol az éj és a hullámok leple alatt óriási szexpartit csaptak.

Forrás: AFP/Christopher Polk

Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjében elevenített fel egy ilyen jelenetet. 

Az északi népek mondái szerint a nyári napforduló éjszakáján megnyílnak a világok közti kapuk, és ilyenkor (hasonlóan a halloweenhez) szabadon járnak-kelnek a szellemek, manók, koboldok és tündérek az emberek között, és az arra elhivatottak könnyebben léphetnek velük kapcsolatba: 

Shakespeare Szentivánéji álom című darabja ennek a hiedelemnek már-már paródiaszerű feldolgozása. 

Az ünnep elengedhetetlen kelléke a tűz, mint a nap hatalmának szimbóluma – őseink tűzgyújtással támogatták az égi király uralmát. Örömtüzeket raktak, égő fáklyákkal körbejárva próbálták megóvni a termést és a jószágot a rossz szellemektől, vagy éppen – jelképezve a Nap égi útját – tüzes kereket gurítottak le a dombról egy folyóba vagy tóba. A tűzugrással a nap érlelte termés nagyságát szerették volna befolyásolni, ezért a legrátermettebb ifjak szívesen fitogtatták erejüket vele.

Forrás: AFP/Ksenya Avimova

Mivel a közösség sorsa függött a jó terméstől, ilyenkor a települések apraja-nagyja együtt ünnepelt, és ez a jó szokás máig fennmaradt: a Szent Iván-éj víg társasági esemény, amit vétek lenne egyedül tölteni! Szerencsére erre a varázslatos éjszakára könnyű programot találni – nálunk sajnos nem adnak ki munkaszüneti napot a felhőtlen megünneplésére, mint a szerencsés svédeknél, ezért idén a Szent Iván-éji bulik szombaton lesznek országszerte.

További érdekesség:
Szent Iván, vagy Keresztelő Szent János napja június 24., annak előestje, a 23-áról 24-ére virradó éjszaka a Szentivánéj. Valójában az ünnep apropóját szolgáltató nyári napforduló június 21-én van, de a naptárreformok miatt a hozzá kapcsolódó ünnep pár nappal eltolódott, és ez a távolság az idők folyamán csak nőni fog.

A nyári napfordulót talán a leglelkesebben a napsütésben szűkölködő Svédországban ünneplik. Az ünnep neve Midsommar, azaz nyár közepe. Észak-Svédországban a nap korongja ilyenkor csak félig tűnik el, majd újra emelkedni kezd. A Midsommar az év legnagyobb fesztiválja: májusfával, virágokkal és persze rengeteg alkohollal köszöntik a nyarat. Az ünnepet mindig június 23-hoz legközelebb eső hétvégére időzítik, és már pénteken - mely munkaszüneti nap - megkezdik a dáridót.