Az illatosított megállóktól a Párizs-szindrómáig: 7 érdekesség a francia fővárosról

Évente több száz külföldi esik a kulturális különbségek miatt depresszióba Párizsban. A fény és az ámulások szent városa nem mindig tartja be csábító ígéreteit, és az illúzióvesztés betegségig is fajulhat. Az első benyomások után sokakat meglep, sokkol, sőt csalódást okoz Párizs, évente több százan válnak a Párizs-szindróma áldozatává, negyedük kórházi kezelésre, vagy egyszerűen orvosi hazaszállításra szorul. A fura kór senkit nem kímél; turistákat, diákokat, diplomatákat és üzletembereket is megtámad.

A fiatal lányok többsége azt hiszi: Párizsban minden szép, a francia férfiak pedig finomak és gyengédek. Ez a fantazmagória indít el számos külföldit a francia fővárosba, akik megérkezésükig idealizálják a párizsi életet. A Párizs-szindróma lényege az elképzelt és valóságos Párizs közötti különbség okozta depresszió. A párizsi Amerikai Kórházban külön osztály foglalkozik a japán esetekkel. A kezelésre szorulók az ellenségesnek érzett Párizsban üldözési mániától szenvednek, amiért másképp néznek rájuk, mint hazájukban. Sokuk szenved a bezártságtól, egyeseknek hallucinációi vannak, és félnek elmenni otthonról, mert nem érzik magukat biztonságban a franciák között. De haza sem akarnak menni, mert az beilleszkedésük kudarcának elismerése lenne.

Párizs a világ parfümközpontja, így nem meglepő, hogy a nők 90, a férfiak 50 százaléka rendszeresen illatosítja magát. Kevesebben tudják, hogy a város parfümöt használ a metró kellemetlen kigőzölgéseinek elfedésére is. Egy fa és pézsma alapú kreációt, amelyet leheletnyi vaníliával, citrus-, levendula-, jázmin-, rózsa- és liliomillatokkal tökéletesítenek. A parfüm a nevét – Madelaine – az egyik legszagosabb metróállomásról kapta.

Tudtad? A híres reggeli péksütemény, a croissant nem francia eredetű, valójában Ausztriából importálták. Több legenda kering erről az isteni finomságról, sokan úgy vélik, eredetileg Magyarországon készítettek hasonló süteményt először. A sok mendemonda közül a legismertebb verzió az, hogy először Bécsben készítettek croissant, a török ostrom leverésének ünneplésekor, a hold alak pedig a törökök zászlaját szimbolizálja, mivel a croissant szó szerint növekvő holdat jelent.

Törvény írja elő, hogy hatemeletesnél magasabb épületeket nem lehet felhúzni a francia fővárosban, hogy Párizs minden pontját érje a napfény.

Miért hívják Párizst a fények városának? Az elnevezésnek semmi köze az Eiffel-torony fényeihez vagy a kivilágított utcákhoz. A fény ebben az értelemben az intellektust jelenti, utalva arra, hogy a francia főváros évszázadok óta az értelmiségiek, művészek, akadémikusok, írók kedvelt városa.

A világon az első nyilvános sztriptíz előadásra 1894-ben itt Párizsban, a Moulin Rouge-ban került sor. De nemcsak ebben volt első a francia főváros: itt kezdték el először alkalmazni a házszámokat is.

A franciák sértőnek találják a nálunk megszokottnak tartott kéznyújtást: úgy tartják, ha bemutatnak egy baráti társaságban, akkor már te is barát vagy és nincs szükség ilyen formalitásokra. A puszit viszont ők is szeretik, csak éppen fordítva, először balról, aztán jobbról.