Az elhízottság, az alultápláltság és a klímaváltozás jelentik a legnagyobb fenyegetést a világ népességére

2019.01.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az elhízottság, az alultápláltság és az éghajlatváltozás jelentik a legnagyobb fenyegetést a világ népességére – figyelmeztetett egy szakértői bizottság, amely szerint az élelmiszeripar befolyását korlátozó, kötelező erejű nemzetközi megállapodásra és több ezer milliárd dollár ráfordításra lenne szükség a problémák orvoslásához.

A mezőgazdasági, gazdasági, emberi jogi és egyéb területek szakértőit tömörítő Lancet Commission on Obesity nevű testület szerint egy egymilliárd dolláros jótékonysági alapra, valamint az élelmezéspolitikát és élelmiszertermelést célzó cselekvési programokra van szükség az emberi egészség, a környezet és a gazdasági jólét támogatása érdekében.

„Amit most teszünk, az fenntarthatatlan” – mondta William Dietz, a tanulmány egyik szerzője, a George Washington Egyetem munkatársa, hangsúlyozva, hogy azonnali cselekvésre van szükség, mert az emberiség kifut az időből. A testület szerint a szarvasmarha-tenyésztésnek, a tejiparnak és az egyéb élelmiszeripari ágazatoknak nyújtott állami szubvenciókat világszerte a fenntartható gazdálkodás, míg a fosszilis tüzelőanyagokra fordított állami pénzeket a megújuló energiaforrások és a fenntartható szállítmányozás támogatására kellene fordítani.

A testület szerint az elhízottság, az alultápláltság és a klímaváltozás problémái egyebek között a mezőgazdasági termelés módjai, a szállítmányozás és a földhasználat révén fonódnak össze. A feldolgozott, tápanyagban szegény élelmiszerek nem csupán elhízottsághoz és alultápláltsághoz vezetnek, hanem a tömeggyártásuk során üvegházhatású gázok kerülnek kibocsátásra, ami hozzájárul a klímaváltozáshoz.
A mezőgazdasági termelés és élelmiszerelosztás a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével jár együtt, amely hozzájárul a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez, az aszályokhoz és a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás és a földterületek egyéb használata felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedéért.

A problémákat tovább súlyosbítja a törvényhozók tétlensége, a profitorientált élelmiszercégek befolyása, és hogy a társadalom részéről nincs igény a változásra. A testület szerint éves szinten csaknem 4 millió haláleset köthető az elhízáshoz és mintegy 815 millió ember krónikusan alultáplált.
A szakértők egy a 2015-ös párizsi klímaegyezményhez hasonló, kötelező erejű nemzetközi megállapodást javasolnak az élelmiszertermelés és -elosztás kezelése és fejlesztése érdekében.