Az emberi tejfogyasztás legkorábbi közvetlen bizonyítékát tárták fel Nagy-Britanniában

Forrás: Shutterstock -
tej
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
 Az emberi tejfogyasztás eddig feltárt legkorábbi közvetlen bizonyítékát azonosították Nagy-Britanniában - írja a BBC hírportálja.

Az Archaeological and Anthropological Sciences című folyóiratban publikált tanulmány készítői a béta-laktoglobulin nevű tejfehérjét mutatták ki újkőkorszaki földművesek fogkövében. Ez azt mutatja, hogy a mai Nagy-Britannia területének őskori lakói már 6 ezer évvel ezelőtt fogyasztottak tejtermékeket annak ellenére, hogy tejcukorérzékenyek voltak.

A laktózintolerancia azt jelenti, hogy az elválasztás, vagyis az anyatej fogyasztásának abbahagyása után az ember nem képes megemészteni a tejcukrot (laktóz), ezért a tejtartalmú ételek elfogyasztása alhasi fájdalmat, hasmenést és émelygést okozhat. A modern európaiak jelentős része azonban rendelkezik egy olyan génmutációval, amely lehetővé teszi, hogy felnőttkorban is meg tudják emészteni a tejcukrot. Korábbi tanulmányok azonban kimutatták, hogy a mai Európa területén élt újkőkorszaki emberek nem rendelkeztek ezzel a génváltozattal.

Forrás: Shutterstock

Sophy Charlton, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének munkatársa szerint lehetséges, hogy ezek a kőkorszaki emberek csupán kis mennyiségű tejet fogyasztottak. "Ha az ember laktózérzékeny és csak nagyon-nagyon kevés tejet iszik, az nem okoz nagy problémát. Ezzel még képes megbirkózni a szervezet. A számomra valószínűbb alternatív forgatókönyv szerint azonban ezek az emberek feldolgozták a nyers tejet, ezzel eltávolítva a laktóz egy részét. Ha az ember sajtot, vagy erjesztett tejterméket vagy joghurtot készít, csökken a laktóz mennyisége és könnyebbé válik az emésztés" - magyarázta a szakember.

"Ez az elmélet összhangban van a korszakból származó olyan egyéb régészeti bizonyítékokkal, mint például a Nagy-Britannia és Európa más területein feltárt neolitikus agyagedényekre tapadt tejzsírmaradványok" - jegyezte meg Charlton.

A tanulmányban vizsgált - összesen hét embertől származó - maradványokat három helyszínen, Dorset, Gloucestershire és Northamptonshire egy-egy lelőhelyén tárták fel. Az Eurázsia térségében élt ősi populációk genetikai elemzése azt mutatta, hogy a laktázperzisztencia - a felnőttkori tejcukorbontó képesség - csupán a közelmúltban vált elterjedté, annak ellenére, hogy már az újkőkorszakban is fogyasztottak tejtermékeket. A mutáció a bronzkorban kezdett megjelenni, noha még akkor is csupán az európaiak 5-10 százalékánál.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.