Itt húzta meg a határt Pásztor Erzsi a rajongóival szemben

Nagyon sokszor megállítanak az emberek az utcán, és én nagyon szívesen fotózkodom, beszélgetek. Pár napja egy idősebb úr jött oda hozzám, hogy szeretne kezet csókolni nekem, mert én olyan vagyok, aki kézcsókot érdemel. Ezek őrült kedves dolgok, és na¬gyon jólesnek. Ez nem tolakodás, nem lehet és nem is kell elhárítani, de hogy engem puszilni, csókolni akarnak kollégák és vadidegenek, azt már sajnos nem bírom

Sok kollégát hallok panaszkodni, hogy utálja, ha megismerik. Nem is értem... hát ez a szakmánk! Azt ajánlanám a mos-tanában sokasodó kapucnis, legszívesebben az utcán elbujdosó művésznőknek, hogy a szövőgyárban el lehet rejtőzni. Ott kell dolgozni az ilyen embereknek, és nem a színpadot kell választani. Mert mi, művészek dolgozunk, és igenis örülünk, ha megismernek.