Nagy a baj:a császárpingvin lehet a globális felmelegedés következő áldozata

Az antarktiszi jég változatlan ütemű olvadása esetén

- mutatta ki a massachusettsi székhelyű Woods Hole-i Óceánkutató Intézet (WHOI) tanulmánya, amely a Global Change Biology szakfolyóiratban jelenet meg csütörtökön.

A 130 centiméteresre is megnövő császárpingvinek kolóniákban élnek az Antarktisz partjai mentén összetorlódott, a szárazföldhöz odafagyott jégtáblákon. A császárpingvinek számára létfontosságú a tengerjég e speciális formája, mivel egyszerre szolgál "ugródeszkaként" táplálékszerző tengeri alámerülésekhez és menedékhelyként. Állapota befolyásolja a pingvinek egyik fő élelmének, a krillnek a mennyiségét is.

A császárpingvineknek stabil tengerjégre van szükségük a szaporodáshoz, ráadásul a jégnek a madarak áprilisi érkezésétől a fiókák decemberi kiúszásáig szilárdan kell állnia. Ha a jég túl hamar olvadni kezd, félő, hogy a fiókák még nem rendelkeznek a megfelelő tollruhával az úszáshoz, és megfulladnak.

A legjobb esetben - ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a globális hőmérsékletemelkedést - a jégnek csak 5 százaléka olvad el, a császárpingvineknek pedig a 19 százaléka pusztul el 2100-ig. Ha csak 2 fokra sikerül mérsékelni a globális felmelegedést, akkor a szóban forgó jégfajtának a 15 százaléka, a jelenlegi pingvinállománynak pedig az egyharmada tűnik el.

A felmelegedés jelenlegi üteme mellett az ismert 54 császárpingvin-kolónia 80 százaléka, a madarak 86 százaléka tűnik el a Föld színéről a számítógépes modellezések szerint. E forgatókönyv megvalósulása esetén gyakorlatilag a kihalással néz szembe a császárpingvin - írják a kutatók.