10 évvel ezelőtt történt a vörösiszap-katasztrófa: erre emlékezünk

2020.10.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Tíz évvel ezelőtt, 2010. október 4-én történt Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt az ajkai timföldgyár tározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk.

Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben. A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcal folyóba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott.

A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.

Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.

A károsultak támogatására a kormány több mint kétmilliárd forintot különített el Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére.

A katasztrófa utáni helyreállításra összességében 38 milliárd forintot fordítottak,

ebből 21 milliárd forintot tett ki a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítása.

Kolontár, 2010. október 8. Vörösiszap borítja az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontár utcáit. Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A tragédia másnapján, október 5-én azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. A vállalat 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés október 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra.

A parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, illetve ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültettek át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendeztek nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat.

A zöldhatóság 2011. szeptember 14-én 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re.

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.

A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott első fokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban

a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, két vádlottat - a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét - letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy megrovást kapott.

A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az első fokú, börtönbüntetést kiszabó ítéletet.

A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert.
A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét és 10 millió forint kifizetésére ítélték a vállalatot.
Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek.

A Kúria részben megváltoztatta a jogerős ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták -írja az MTI.