Pesti mesék: dunai átkelőhely hívta életre ezt a török nevű városrészt

Forrás: Fortepan/Orosz Heléna -
Tabán Pesti mesék
Tímárokról kapta a nevét, már az ókorban is itt keltek át a Dunán a népek, Krúdy ide járt mulatni, és a két világháború között szabályosan letarolták. A Pesti mesék cikksorozatunkban ezúttal a Tabánba látogatunk.

Ha a Tabán nevéből valami keleties hangzást vél kicsengeni az ember, akkor jó úton jár: ez a budapesti városrész a török hódoltság korában és a török nyelvből kapta a máig is használatos elnevezését. A 16. században a terület Duna-parti részén ugyanis bőrökkel foglalkozó, nagy vízigényű tímárműhelyek sorakoztak, ezért aztán a törökök Debaghane-nak, azaz Tímártelepnek nevezték el. A Debaghane pedig később átalakult Tabahonra, majd Tabánra az itt élő magyarok, szlávok és németek ajkán.

A Gellérthegy, Naphegy és Várhegy között fekvő völgyet a történelem kezdete óta lakták emberek kedvező adottságai miatt. A környező hegyek védelmet nyújtottak, gyógyhatású hévizek fakadtak itt. A Duna medre pedig ezen a szakaszon a legkeskenyebb, így révátkelőhely és hozzá kapcsolódóan önálló település létezett itt, az ókortól kezdve már biztosan. Az eraviszkuszok kelta népcsoportja is megtelepedett itt, a Római Birodalom részeként pedig erődöt emeltek a dunai átkelőhely védelmére.

A Gellérthegy, Naphegy és Várhegy között fekvő völgyet a történelem kezdete óta lakták emberek kedvező adottságai miatt Forrás: Fortepan/Orosz Heléna

A honfoglalás utáni évszázadokban országutak futottak be a fontos kereskedelmi központként szolgáló településre, ami ekkoriban Kis-Pest, Szent Gellért város, Kelenföld és Alhévíz neveken is megjelenik a korabeli írott forrásokban. A tatárjárás elpusztította a községet, majd a budai vár megépülésével pedig annak elővárosa lett. Mátyás király idejében a legenda szerint egy fedett folyosó vezetett egyenesen a várból a mai Rác-fürdő helyén álló, melegvizes forráson épült műintézményhez. A török hódoltság idején pedig nemcsak a mai nevét kapta meg a Tabán, de a fürdőkultúra is méginkább meghatározóvá lett.

Buda felszabadulása után a korábban elmenekült magyar lakosság helyére főként délszláv és német bevándorlók érkeztek, előbbiek emlékét őrzi a Rác-fürdő neve is. Gyorsan benépesült újra a Tabán területe földszintes, falusias-kisvárosias házakkal és a lejtőket követő girbegurba utcácskákkal. Az itt lakók pedig főleg szőlőtermesztéssel és kereskedelemmel foglalkoztak. A 19. század elején már a Tabán számított Buda egyik legsűrűbben lakott részének. A természeti csapások viszont gyakran sújtották, az 1810-es tűzvészben, vagy az 1838-as nagy árvízben is házak százai-ezrei lettek oda.

A Lánchíd megépülésével a környék elvesztette a folyón való átkeléshez kötött közlekedési jelentőségét, és a 19. század második felében egyre inkább szórakozónegyeddé vált rengeteg híres vendéglővel és híres vendéggel, akik közül Krúdy Gyula különösen gyakran emlékezett meg műveiben a Tabán macskaköves utcáinak romantikájáról.

Krúdy Gyula különösen gyakran emlékezett meg műveiben a Tabán macskaköves utcáinak romantikájáról Forrás: Fortepan/Buzinkay Géza

A 20. század elején a főváros terjeszkedése és modernizálódása azonban elért odáig, hogy akadálynak számított egy falusias, csatornázatlan, régi házakból álló városrész, ráadásul közben megépült a régi Erzsébet-híd is. 1933 és 1936 között így aztán eltűnt a régi Tabán: a házak nagy részét egyszerűen elbontották, a városrészt szabályszerűen felszámolták. A tervek szerint a letarolt területen új városrész épült volna, de a II. világháború ezt megakadályozta. Később inkább park lett a Tabán nagyobbik részéből, a másik oldalán pedig megépült az Erzsébet híd felüljárója.

Van egy generáció, akiknek a Tabán szintén a szórakozást jelenti, csak másképp, mint régen Krúdyéknak. Az itteni zöldterület adott ugyanis helyet a hetvenes-nyolcvanas években a Budai Ifjúsági Parknak és a legendás rockmajálisoknak, amelyen a korabeli könnyűzenei élet színe-java fellépett, afféle korabeli Sziget Fesztiválként. Ez a zenei hagyomány ugyan más formában, de máig tovább él. A többség számára viszont a Tabán már jó ideje inkább egy kellemes, lankás zöldterületet jelent Buda szívében.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.