Március 15. akkor és most: ennyit változtak a '48-as forradalom legjelentősebb helyszínei - Fotók

Íme, a legjelentősebb forradalmi helyszínek története, nem csak képekben.

Pilvax Kávéház és Étterem

Mielőtt az „ifjak kávéháza" néven is ismert Pilvax megalapult, ugyanazon a helyen - Úri utca - állt az 1838-ban alapított Café Renaissance, melyet Pilvax Károly vett át a negyvenes években. Innentől kezdve valóban az ifjak kávézójává vált, több ifjúsági szervezetnek is székhelyévé, állandó klubhelyszínévé alakult.

Petőfi Sándor minden reggel a Pilvaxban reggelizett, ezúttal azonban különösen korán odaért. Ott várták barátai, többek között Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula is. Együtt mentek át Jókaihoz a 12 pont szerkesztését befejezni, majd ismételten a Pilvaxba tértek vissza. Innen indult az egész forradalom. A legenda szerint itt szavalta el először Petőfi a Nemzeti dalt.

A forradalom után tulajdonost és nevet váltott, majd a következő évszázad elején – 1911-ben – lebontották. Ma az Úri utca neve Petőfi Sándor utca, a rá merőleges kis utcát pedig Pilvax köznek keresztelték. A régi épület helyén jelenleg a City Hotel Pilvax áll, a két utca sarkán.

Az egyetemek

A forradalmárok módszere egyszerű volt: behatoltak az egyetemekre, minden előadóban megzavarták az éppen folyó előadást, és az udvarra hívták a hallgatókat, akik aztán tömegével követték őket.

Elsőként az orvosi karra érkeztek, ahol már az udvaron is rengeteg hallgatót találtak. Petőfinek és Jókainak előre letettek egy-egy széket és várták a beszédeiket, állítólag Petőfi itt is elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai a 12 pont felolvasásával tüzelte tovább a lelkes fiatalok kedélyét.

Az Orvoskar az Újvilág utca és az Egri út sarkán állt, ma Semmelweis és Kossuth utcaként ismerjük ezeket a helyszíneket. A század végén az épületet elbontották: ma a Puskin Mozi épülete áll a helyén.

Az orvosi kart követően a jogi, bölcsész- és mérnöki karnak helyet adó Egyetem téri épület következett. Egykor pálos kolostor volt; ma az épület nincs már meg. Helyén az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara áll.

Az itteni hallgatókat a korábbiakhoz hasonlóan lelkesítették fel, akik alig tudták türtőztetni magukat a bátorító beszédek hallatán. A 12 pont meghallgatása után mind Jókaiék, mind a hallgatók úgy látták, ideje a tettek mezejére lépni. Az első és legfontosabb a sajtószabadság megteremtése volt. Ezzel a céllal érkeztek meg következő állomásukra, ezúttal sokszáz hallgatóval és összesen ötezres tömeggel.

Landerer és Heckenast-féle Nyomda- és Kiadóvállalat

Az Egri út (ma Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkában álló Horváth-házban működött Landerer Lajos nyomdája, amely többek között Jókai folyóiratának is a kiadója volt. Így a nyomdatulajdonos jól ismerte a forradalmárokat, fel is készült az érkezésükre.

Meg is tették.

A nyomda épületét azóta át kellett építeni, hisz a második világháborúban súlyosan megrongálódott. Az idők során volt benne kávéház, szerkesztőség, de volt lakóépület is. Ma is az.

A Horváth-ház előtt feltüzelt tömeg várta az ifjú forradalmárokat. Az első pár száz példányt az ablakon szórták ki a népnek mind a 12 pontból, mind a Nemzeti dalból. Miután kellő mennyiségű -sok ezer- példányt kinyomtattak, folytatták útjukat.

Magyar Nemzeti Múzeum

A múzeum volt a forradalom egyik leglényegesebb helyszíne. A legenda szerint Petőfi itt is elszavalta a Nemzeti dalt, bár jóval valószínűbb, hogy egy ilyen hatalmas tömegnek nem tudta volna elmondani hangproblémái miatt. Egyes feltételezések szerint Nemzeti dalt is Jókai szavalta el, a 12 ponttal együtt.

Jókai, Irinyi, Vasvári Pál és Bulyovszkyék beszédeket intéztek a néphez, amely az eleredő tavaszi eső ellenére sem oszlott fel. A minden eddiginél hatalmasabb tömeg innen haladt tovább a városházára, ahol a városi tanáccsal, a polgármesterrel, az alpolgármesterrel és a többi tisztviselővel megszavaztatták és aláíratták a 12 pontot. Az alpolgármester, aki végül meggyőzte a tanácsot, Rottenbiller Lipót volt. Dél környékén a tömeg feloszlott, de délután háromra újabb gyűlést beszéltek meg: át kell menni Budára és ki kell szabadítani Táncsics Mihályt a várfogságból.

A Helytartótanács

Budán, az Úri utca 53. alatt működött, egy középkori egyházi épület helyén. Az épület a mai napig áll.. A forrongó tömeg a Vigadó téri hajóhídon kelt át Budára, ahonnan egyenesen a helytartóságra mentek. A Helytartótanács a hatalmas tömegtől félve elfogadta és aláírta a 12 pontot. Ez idő tájt ez volt Magyarország legfontosabb kormányzói szerve. Innen mentek át kiszabadítani börtöncellájából Táncsics Mihályt, aki két évvel korábban egy politikai tartalmú röpiratai miatt került börtönbe. Ezután haladtak tovább a Nemzeti Színházba.

A Nemzeti Színház

A nép közfelkiáltással a színháznál a Bánk bánt követelte. Az előadás el is kezdődött, azonban a hangulat túlfűtött volt: a lázongó tömeg hamar megszakította a darabot. A stafétát Jókai Mór vette át a színészektől. Lelkesítő beszédet tartott, majd Laborfalvi Róza színművésznő (későbbi felesége) feltűzte kabátjára a kokárdát.

A színház 1837-ben Pesti Magyar Színház néven indult, csak 1840-ben nevezték át a mai nevére. Ma már azonban nem ott áll, ahol korábban. Sok más forradalmi helyszínhez hasonlóan városrendezési tervek útjában állt, így épületét elbontották.