100 éve halt meg Széchenyi Ödön gróf, a "tűzpasa", akinek a magyar tűzoltóságot köszönhetjük

A legnagyobb magyar, Széchenyi István kisebbik fia Pozsonyban született 1839. december 14-én. A nyughatatlan, vállalkozó természetű ifjú huszonegy éves volt, amikor apja halála után Pestre költözött. A közlekedés minden ága érdekelte, sokat utazott és igyekezett összegyűjteni az itthon is alkalmazható újításokat. Az 1862-es londoni világkiállításra látogatva keltette fel figyelmét a világ első, a brit fővárosban működő hivatásos tűzoltósága. (Az 1666-os nagy londoni tűzvész után a biztosítótársaságok az általuk biztosított épületek védelmére állítottak fel kisebb tűzoltó egységeket, ezek együttműködéséből született meg 1833-ban a Fire Brigade.) Széchenyi két évvel korábban részt vett egy nagycenki tűz oltásában, de hiába tett tanúságot személyes bátorságról, nyolc ház égett le, mire a tűzvészt sikerült megfékezni.

A gróf számára nyilvánvaló volt, hogy az oltást a szervezetlenség, a kapkodás és a hozzá nem értés hátráltatta, ezért határozta el a hazai hatékony, gyakorlott és szervezett tűzoltóság létrehozását. Tapasztalatszerzés céljából a kiállítás befejezése után Londonban maradt és jelentkezett a tűzoltóknál. Minden munkában részt vett a laktanya takarításától a tömlők cipelésén és karbantartásán át a tűzoltásig, így nemcsak elméleti tudásra tett szert, hanem testközelből megismerte a tűzoltók életét is.
Hazatérve, 1863-ban megalakította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd a lakosság biztonsága érdekében indítványozta a hivatásos tűzoltóság létrehozását is. A 12 tagú szervezet 1870. február 1-jén szintén az ő főparancsnoksága alatt kezdte meg működését.

Közben evezős versenyeket szervezett, részt vett a Budapesti Hajósegylet munkájában, megszervezte az Első Magyar Utazási Társaságot, bekapcsolódott az Első Magyar Gőzhajózási Társulat létrehozására indított mozgalomba, támogatta a Balatoni Yacht Egylet létrejöttét. A Dunagőzhajózási Társaság hajóin önkéntes szolgálatot teljesített, a Hildegard és a Franz Josef gőzösökön háromszor tette meg oda-vissza a Budapest-Galac hajóutat, hogy csiszolja gépészeti, vízrajzi és kormányosi ismereteit.
Hajóskapitányi vizsgájának letétele után hatalmas nemzetközi feltűnést keltve Hableány nevű gőzösével Budapestről a Duna, Majna, Rajna, Marne, Szajna folyókon keresztül hajózott Párizsba, az 1867-es világkiállításra, ahol Verne Gyula fogadta. A 43 nap alatt megtett, kétezer kilométeres út híre eljutott III. Napóleon francia császárig, aki Eugénia császárnéval maga is tett egy utat Széchenyi gőzösén. Hajója megkapta a világkiállítás aranyérmét, a gróf pedig a kontinens áthajózásáért a francia Becsületrendet.

A következő években sok keserűség is érte, mert számtalan terve bukott meg érdektelenségen, értetlenségen. Egyik kedves álma volt a Pest és Buda között megnövekedett forgalom enyhítésére szánt gőzkomp, melynek kivitelezésére még társaságot is alapított, de a vállalkozás ellehetetlenült. Megvalósult viszont az "emelőgép", vagyis a Budavári gőzsikló, amelynek ötletét a párizsi világkiállításról hozta magával: a siklót 1870-ben adták át. Tőle származik a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút, a munkásszálló, a magántávirda, az utcai hirdetőtáblák ötlete, valamint a sínfektetés nehézségeit kiküszöbölő gőzkocsi terve a lóvasút helyett.

A török hatóságok 1874-ben nemzetközi diplomáciai nyomásra kérték az akkor már Európa-szerte ismert Széchenyi Ödön segítségét tűzoltóságuk felállításához, miután Isztambulban négy évvel korábban egy hatalmas tűzvészben leégett a brit követség, az amerikai és a portugál konzulátus is. A megbízást az oroszok is szerették volna elnyerni, ezért a szultán előtt nemcsak a pest-budai, hanem az orosz tűzoltók is nagyszabású gyakorlatot mutattak be. Az uralkodó a magyarok fegyelmét, szakértelemről és csapatszellemről tanúskodó összehangolt, pontos munkáját látva Széchenyit bízta meg azzal, hogy szervezze meg a konstantinápolyi tűzoltóságot.

A rendkívül sok erőfeszítést igénylő munka olyannyira elhúzódott, hogy Széchenyi végül letelepedett Konstantinápolyban, és első felesége halála után itt alapított újra családot. Az egymást követő szultánok megbecsülték munkáját, több kitüntetésben részesült, ő volt az első keresztény, aki úgy kapta meg a pasa címet, hogy nem kellett hitét elhagynia. A "tűzpasa" a legmagasabb rangú tábornokok közé tartozott, a tűzoltásokat még idős korában is személyesen irányította. Hazájával nem szakadt meg kapcsolata, időnként hazalátogatott és őt is gyakran keresték fel tűzoltó-küldöttségek Magyarországról.

Széchenyi Ödön 1922. március 4-én halt meg, temetésén a török szultán képviselői is jelen voltak. Isztambulban a Tűzoltó Múzeum az ő nevét viseli, sírját rendszeresen felkeresik a török lánglovagok.

A Kultúra rovat további cikkei:

• Tudtad, hogy Ady versben szakított Lédával?
• Különleges fotók: így nézne ki Nofertiti egyiptomi királyné vagy Julius Caesar, ha ma élne - Galéria
• Nála többször senki sem vesztett Oscar-gálán - 10 érdekesség a 75 éves Glenn Close-ról