Pesti mesék: Mátyás király hűtlensége ihlette ennek a budai kirándulóhelynek a nevét

A legtöbben valószínűleg a Hűvösvölgyből a budai hegyek közé induló Gyermekvasút egyik állomásaként ismerik a Szépjuhásznét, aminek neve hallatán bizonyára mindenkiben kérdések fogalmazódnak meg. Eleve mit is jelöl pontosan a Szépjuhászné, és vajon honnan kapta ezt a különleges nevet? Az elsőre a válasz az, hogy a Szépjuhászné egy kirándulóhely, egy teljesen nem is pontosan körbehatárolt terület a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy között, a Budakeszi út legmagasabb pontján, a tengerszint felett 350 méteres magasságban. Felette magasodik az erdő borította Szépjuhászné-nyereg, ami ugyanúgy egy régen itt álló, legendás vendéglőről kapta a nevét, mint a kirándulóhely és a vasútállomás. De miről kapta a nevét a vendéglő? Erre a környék történelme ad nekünk választ.

Az első épület, amiről tudomásunk van a környéken, a 13. század végén épült itt, egészen pontosan a mai Budakeszi út 91-95. számok alatti területen. Ez egy Szent Lőrincnek szentelt kápolna volt, aminek nyomán Budaszentlőrincnek is nevezték később a területet. A kápolnát a pálos szerzetesrend kolostora követte, ami a 13. század végére búcsújáróhellyé vált. A kolostort a mohácsi vész utáni török pusztítás tüntette el a Budaszentlőrinc névvel együtt; az épület évszázadokig romosan állt, az alapfalainak maradványai máig fellelhetőek. A köveit pedig a természet pusztítása mellett leginkább a környékbeliek hordták el az építkezésekhez, amikor a 18. század végétől a terület elkezdett benépesülni.

Már közkedvelt kirándulóhelynek számított a környék, amikor Buda városának jegyzője és az itt fekvő háromholdas rét tulajdosa, Pavianovich János meglátta az üzleti lehetőséget a helyzetben, és 1780 körül egy vendéglőt épített ide, a Szép Juhásznéhoz címezve a fogadót. A nevet egy közismert pajzán legendából, Mátyás király egyik álruhás mondájából vette. A történet szerint a király errefelé vadászgatott éppen, amikor találkozott egy (micsoda meglepetés) szép asszonnyal, aki történetesen a környékbeli juhász felesége volt. Mátyás jó szokásához híven persze nem árulta el, hogy ő a király, hanem udvari vadászként mutatkozott be. A szépasszony vendégszeretete és persze bájai pedig annyira elvarázsolták, hogy később rendszeresen visszatért egy-egy látogatásra. A szép juhászné lelkiismerete viszont nem bírta a helyzetet, amiből egy királynéhez intézett panasz lett az állítólagos vadász kapcsán. Beatrix királyné rögtön összerakta a képet, és megleckéztette a csalfa férjét: maga ment el a juhász házába, és a sötétben ő várta a királyt a juhászné helyett, hogy legyen aztán nagy meglepetés.

A Szép Juhásznéhez címzett fogadó olyannyira népszerű lett, hogy az 1830-as években már bővíteni kellett. 1852-ben a Budán időző uralkodó, Ferenc József is felkereste a helyet, méghozzá a későbbi német kancellár, Bismarck társaságában. Az 1860-as években itt töltötte a nyarait a haza bölcse, Deák Ferenc, de Erzsébet királyné, azaz Sissi is szívesen látogatta a kirándulóhelyet. A Budapesti Hírlap 1884-ban így írt róla:
„A királyné mint utólag értesültünk nagy kitüntetésben részesített egy zöldbeli vendéglőt Budapest környékén, névleg a zugligeti »Szép juhásznét«. Valahányszor kikocsizott a hegyek közé, mindig a regényes fekvésű nyári laknál kiszállott, sőt egy ízben két udvarhölgye társaságában ott ozsonnált is, amivel aligha dicsekedhetik más nyilvános vendéglő a fővárosban."

A vendéglő közben többször váltott tulajdonost, akik közül a legérdekesebb személy a híres festő és fotográfus Borsos József volt. Ő meg is festette a szép juhászné legendáját a vendéglő cégéreként, a legend szerint a saját feleségéről mintázva meg a történet hősnőjét. Miután pedig a felesége elhunyt, Borsos minden addigi tevékenységével felhagyott, a fogadót is bérbe adta, miközben ő maga ott élt visszavonulva egészen az évtizedek múlva bekövetkező haláláig.

Szép Juhászné vendéglőaz 1930-as években tönkrement, és az akkori tulajdonosa az épületet is lebontotta. A környék történelmében a következő fontos fejlemény a második világháború után következett be, amikor megépült az Úttörővasút, ami a Hűvösvölgyből a budai hegyek közé kirándulókat gyerekek működtette vasútvonalon szállítja. Az Úttörővasút egyik megállója lett a Szépjuhászné, aminek azonban az úttörős, azaz kommunista-szocialista évtizedekben Ságvári-liget lett a neve. A rendszerváltozás után viszont visszakapta a nevét a Szépjuhászné, ahogyan az Úttörővasútból is Gyermekvasút lett, de egy dolog sosem változott: továbbra is érdemes errefelé kirándulni.

A cikksorozat további részeit itt olvashatod.