Pesti mesék: Mátyás király hűtlensége ihlette ennek a budai kirándulóhelynek a nevét

Forrás: Fortepan/Bauer Sándor -
Pesti mesék Mátyás király Szépjuhászné
Egy kolostor romjai mellett épült meg az a híres vendéglő, aminek a nevét ma a Gyermekvasút egyik állomása és a közkedvelt kirándulóhely viseli. De ki volt az a bizonyos szép juhászné, és miről híres?

A legtöbben valószínűleg a Hűvösvölgyből a budai hegyek közé induló Gyermekvasút egyik állomásaként ismerik a Szépjuhásznét, aminek neve hallatán bizonyára mindenkiben kérdések fogalmazódnak meg. Eleve mit is jelöl pontosan a Szépjuhászné, és vajon honnan kapta ezt a különleges nevet? Az elsőre a válasz az, hogy a Szépjuhászné egy kirándulóhely, egy teljesen nem is pontosan körbehatárolt terület a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy között, a Budakeszi út legmagasabb pontján, a tengerszint felett 350 méteres magasságban. Felette magasodik az erdő borította Szépjuhászné-nyereg, ami ugyanúgy egy régen itt álló, legendás vendéglőről kapta a nevét, mint a kirándulóhely és a vasútállomás. De miről kapta a nevét a vendéglő? Erre a környék történelme ad nekünk választ.

Gyermekvasút (Úttörővasút), Szépjuhászné (Ságvári liget) állomás. Forrás: Fortepan/Bauer Sándor

Az első épület, amiről tudomásunk van a környéken, a 13. század végén épült itt, egészen pontosan a mai Budakeszi út 91-95. számok alatti területen. Ez egy Szent Lőrincnek szentelt kápolna volt, aminek nyomán Budaszentlőrincnek is nevezték később a területet. A kápolnát a pálos szerzetesrend kolostora követte, ami a 13. század végére búcsújáróhellyé vált. A kolostort a mohácsi vész utáni török pusztítás tüntette el a Budaszentlőrinc névvel együtt; az épület évszázadokig romosan állt, az alapfalainak maradványai máig fellelhetőek. A köveit pedig a természet pusztítása mellett leginkább a környékbeliek hordták el az építkezésekhez, amikor a 18. század végétől a terület elkezdett benépesülni.

Pálos kolostor romjai Forrás: Wikipedia/Antissimo

Már közkedvelt kirándulóhelynek számított a környék, amikor Buda városának jegyzője és az itt fekvő háromholdas rét tulajdosa, Pavianovich János meglátta az üzleti lehetőséget a helyzetben, és 1780 körül egy vendéglőt épített ide, a Szép Juhásznéhoz címezve a fogadót. A nevet egy közismert pajzán legendából, Mátyás király egyik álruhás mondájából vette. A történet szerint a király errefelé vadászgatott éppen, amikor találkozott egy (micsoda meglepetés) szép asszonnyal, aki történetesen a környékbeli juhász felesége volt. Mátyás jó szokásához híven persze nem árulta el, hogy ő a király, hanem udvari vadászként mutatkozott be. A szépasszony vendégszeretete és persze bájai pedig annyira elvarázsolták, hogy később rendszeresen visszatért egy-egy látogatásra. A szép juhászné lelkiismerete viszont nem bírta a helyzetet, amiből egy királynéhez intézett panasz lett az állítólagos vadász kapcsán. Beatrix királyné rögtön összerakta a képet, és megleckéztette a csalfa férjét: maga ment el a juhász házába, és a sötétben ő várta a királyt a juhászné helyett, hogy legyen aztán nagy meglepetés.

A Szép Juhásznéhez címzett fogadó olyannyira népszerű lett, hogy az 1830-as években már bővíteni kellett. 1852-ben a Budán időző uralkodó, Ferenc József is felkereste a helyet, méghozzá a későbbi német kancellár, Bismarck társaságában. Az 1860-as években itt töltötte a nyarait a haza bölcse, Deák Ferenc, de Erzsébet királyné, azaz Sissi is szívesen látogatta a kirándulóhelyet. A Budapesti Hírlap 1884-ban így írt róla:
„A királyné mint utólag értesültünk nagy kitüntetésben részesített egy zöldbeli vendéglőt Budapest környékén, névleg a zugligeti »Szép juhásznét«. Valahányszor kikocsizott a hegyek közé, mindig a regényes fekvésű nyári laknál kiszállott, sőt egy ízben két udvarhölgye társaságában ott ozsonnált is, amivel aligha dicsekedhetik más nyilvános vendéglő a fővárosban."

A vendéglő közben többször váltott tulajdonost, akik közül a legérdekesebb személy a híres festő és fotográfus Borsos József volt. Ő meg is festette a szép juhászné legendáját a vendéglő cégéreként, a legend szerint a saját feleségéről mintázva meg a történet hősnőjét. Miután pedig a felesége elhunyt, Borsos minden addigi tevékenységével felhagyott, a fogadót is bérbe adta, miközben ő maga ott élt visszavonulva egészen az évtizedek múlva bekövetkező haláláig.

Szép Juhászné vendéglőaz 1930-as években tönkrement, és az akkori tulajdonosa az épületet is lebontotta. A környék történelmében a következő fontos fejlemény a második világháború után következett be, amikor megépült az Úttörővasút, ami a Hűvösvölgyből a budai hegyek közé kirándulókat gyerekek működtette vasútvonalon szállítja. Az Úttörővasút egyik megállója lett a Szépjuhászné, aminek azonban az úttörős, azaz kommunista-szocialista évtizedekben Ságvári-liget lett a neve. A rendszerváltozás után viszont visszakapta a nevét a Szépjuhászné, ahogyan az Úttörővasútból is Gyermekvasút lett, de egy dolog sosem változott: továbbra is érdemes errefelé kirándulni.

A cikksorozat további részeit itt olvashatod.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.