Pesti mesék: még életében elnevezték az államférfiről ezt a közismert fővárosi csomópontot

Pesti mesék Deák tér magazin Budapest
Egy városkapu helyén alakult ki, rendkívül sokféle nevet viselt az idők során, díszes metróépület is állt itt, és a szocializmus alatt nyitották egybe a szomszéd térrel. Pesti mesék sorozatunk új darabjában a Deák tér nevének és történetének nyomába eredtünk.

A Deák tér ugyanúgy alakult ki, mint a Pest belvárosában található legtöbb nagy tér és forgalmi csomópont: mégpedig a középkori városfalak lebontásának következményeként, amelyek évszázadokon át nagyjából a mai Kiskörút vonalán húzódtak. A városfal és az ország különféle részeiből Pestre érkező országutak találkozásánál sokáig nagy városkapukat találhattak az utazók, majd amikor a 17. század végétől a város terjeszkedése és a kereskedelem élénkítése céljából elkezdték egyre több helyen elbontani ezeket a falakat, akkor a közlekedési csomópontként szolgáló kapukból terek lettek.

Deák Ferenc tér, a felvétel 1892-1895 között készült Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Így történt ez a Váci kapuval is, ami a nevének megfelelően a Vácról érkező országút végén állt. Ennek az országútnak emlékét hordozza az egykori nyomvonalán fekvő mai Váci út, ami jelenleg véget ér a Nyugati pályaudvar mellett, de ha meghosszabbítjuk a vonalát, akkor lényegében a mai Bajcsy-Zsilinszky úton haladva eljutunk egészen a Deák térig. (Sőt, hogy tegyünk egy kiegészítést: a mai Váci utca neve is azért lett ez, mert a Váci kapunál ért véget, így a történelmi Pest belvárosában a „Váci kapu utcája" volt.)

A Deák tér tehát a Váci kapu helyén, az ide érkező országút torkolataként alakult ki, de sokáig még nem városi, körbeépített térként létezett, hanem a város határán lévő piactérként.

Ezt mutatja az is, hogy mennyiféle néven említik a történelmi dokumentumokban, gyakran egymással párhuzamosan is. Ezeknek a neveknek a nagy része ugyanis arra utal, hogy mivel kereskedtek éppen errefelé. Viselte a Káposztás piac, a Szén piac, a Szén tér neveket is, egy itt álló ház homlokzatán álló szobrok nyomán hívták Török térnek, a környékre beköltöző kereskedők vallása után pedig Zsidó térnek vagy Zsidó piacnak is.

Városi térként igazán csak a 19. század elején épült ki a mai Deák tér, az első jelentősebb épülete a máig itt álló, Pollack Mihály tervezte evangélikus templom volt. A végleges nevét pedig 1866-ban kapta meg, ami több szempontból is rendkívüli esetet jelöl a főváros történelmében. Nagyon ritka ugyanis, hogy valakiről már az életében közterületet nevezzenek el, márpedig Deák Ferenc esetében ez történt, ami jól mutatja „a haza bölcse" iránti korabeli megbecsülést. Az 1866-os név pedig (a szintén ekkor elnevezett Deák Ferenc utcával egyetemben) a legrégebbi elnevezés a budapesti közterületek között, ami máig érvényben van.

A Deák tér első jelentősebb épülete a máig itt álló, Pollack Mihály tervezte evangélikus templom Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára Klösz György fényképei

A tér történetében a következő fontos esemény a 19. század végén következett be, amikor megépült a millenniumi földalatti. A Deák téri megállója pedig nemcsak a föld alatt épült ki, de magán a téren is állt egy több mint 100 négyzetméteres, 11 és fél méter magas, díszes pavilon a lejáróhoz, benne üzletekkel. Ezt 1924-ben bontották el végleg.

A Deák téri földalatti állomás lejárója Forrás: Fortepan/UVATERV

A szocializmus évtizedeiben a Deák teret egybenyitották az Erzsébet térrel, ehhez hét nagy házat is elbontottak. Az eredeti elképzelések szerint az így létrejövő terület a Sztálin tér nevet viselte volna, de ez végül nem valósult meg. Szintén ezen évtizedek fejleménye, hogy a Deák térből végképp Budapest legfontosabb közlekedési csomópontja lett, hiszen a megépülő kettes és hármas metró nyomvonalát is itt vezették el. A Deák tér ma is Budapest egyik legforgalmasabb találkozóhelye, és nem mellesleg két különleges szobor is helyet kapott itt: a Sztehlo Gábor emlékére állított emlékmű Vígh Tamás alkotásában, és Magyarország egyik legszebb köztéri szobra, Csikász Imrétől a Római lány (más forrásokban Fiatal lány, vagy Tavasz).

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.