Ő volt a világ valaha volt legokosabb embere, mégsem ismeri senki: magányos aktakukacként végezte

A zseniség a vérében volt

William James Sidis New Yorkban, 1898. április 1-jén látta meg a napvilágot, olyan tudós szülők gyermekeként, akik a tudás szeretetére nevelték, és mindent meg is tettek azért, hogy gyermekük tudásszomját kielégítsék, elképzelhetetlenül hatalmas összegeket költöttek könyvekre és térképekre.
Édesapja, Boris Sidis híres pszichológus volt és több nyelven beszélt, édesanyja, Sarah pedig orvos. A szülei zsenik voltak, William James Sidis zsenialitása azonban még őket is meglepte.

Alig 18 hónaposan a The New York Times-t olvasta, 6 éves korára pedig már 8 nyelven tudott folyékonyan beszélni: latinul, görögül, franciául, oroszul, németül, héberül, törökül és örményül, ráadásul mindezeket önállóan tanulta meg. Ezek mellett kifejlesztette a saját nyelvét is, melyet Vendergoodnak nevezett el. Önéletrajzírója, Amy Wallace szerint az különböztette meg Williamet a többi gyerekzsenitől, hogy nem csak egyetlen dologban mutatott különös tehetséget: franciául írt költeményeket, írt regényt és egy alkotmányt is.

Már akkor a Harvardon tanult, amikor mások még általános iskolába jártak

A gyerekzseni 9 éves korában nyert felvételt Amerika egyik legnagyobb múltú egyetemére, a Harvardra, ám fiatal kora miatt sokáig nem engedték, hogy ténylegesen látogassa az előadásokat. Két évvel később, 1909-ben azonban már fogadta őt az intézmény: attól fogva vált valójában egyetemistává, ezzel pedig a valaha volt legfiatalabb emberévé, aki felvételt nyert az egyetemre. 1910-re olyan tudásra tett szert, hogy másoknak tartott előadást a négydimenziós testekről, melynek témája szinte érthetetlen az egyszerű emberek számára.

Habár valóságos csodagyerekké vált, a Harvardon töltött évei számára nem voltak boldogok. A nagyobb hallgatók céltáblájává, nevetség tárgyává vált. Folyamatosan ugratták és üldözték, megalázták. 1914-ben, 16 évesen diplomázott cum laude minősítéssel.

William James Sidis IQ-ja

A férfi zsenialitását mi sem bizonyítja jobban, mint az IQ-szintje, amelyet később sokan megkérdőjeleztek. Mégis úgy tartják, hogy három átlagos emberével ért fel. Viszonyításképp: Albert Einstein 160, Leonardo da Vinci 180, Isaac Newton pedig 190-es IQ-val rendelkezett. William James Sidis rajtuk is túltett, hozzávetőlegesen 250-300-as IQ-jával.

Intelligencia ide vagy oda, beilleszkedni sosem tudott

A diplomája megszerzése után rövid ideig matematika-professzorként dolgozott, de mivel a tanulói többségénél fiatalabb volt, sok feszültséggel és súrlódással kellett megküzdenie, így végül elkerült az egyetemről.

Elrejtőzött a nyilvánosság elől, és megfogadta, hogy nem házasodik meg.

Miközben folyamatosan munkahelyet váltott, álnéven több könyvet is írt; valószínűleg soha nem tudjuk meg, pontosan hány munka fűződik a nevéhez. 1919-ben letartóztatták, miután részt vett egy szocialista összejövetelen, koholt vádak alapján ítélték el, apja közbenjárásának köszönheti, hogy végül nem kellett börtönbe vonulnia. A megaláztatás után végképp úgy döntött, hogy elvonultan él. Könyvelési munkákat vállalt, de amint fény derült kilétére, kilépett.

Nincstelenként hunyt el

Habár gyermekkorában nagyon élvezte a tanulást és azt, hogy apja a saját pszichológiai megközelítéseit alkalmazva próbálta zsenivé nevelni, felnőttként már egészen másként vélekedett a férfi arról, ahogy felnevelték.

Hibáztatta apját: kapcsolatuk olyannyira megromlott, hogy Boris temetésére sem ment el.
Életrajzírója szerint azok, akik ismerték, imádták Williamet, úgy gondolják, hogy traumatizált gyermekből boldog felnőtté vált, más források szerint azonban magányosan halt meg, mindössze 46 évesen. A modern történelem által ismert legintelligensebb ember nincstelen, visszahúzódó irodai tisztviselőként hagyta el a Földet.