P&G: A jövő szakképzése minden korábbinál több együttműködést vár el

Az elmúlt harminc évben közel 30 százalékkal csökkent a szakképzésben tanulók lehetősége szakmai gyakorlat elvégzésére - derült ki a Procter & Gamble tavaly őszi országos reprezentatív felmérésből. Míg az 1990 előtt végzettek 79 százaléka végzett szakmai gyakorlatot, addig erre a 2011-2022 között végzett diákok már csak 52 százalékának volt lehetősége. A szakképzést végzetteknek mindössze fele (51%) elégedett a szakképzés során nyújtott gyakorlati oktatással, ez az érték szintén magasabb az 1990 előtt végzettek körében (64%), mint a 2011-2022 között végzett diákok (37%) között. A szakképzés növekvő jelentősége ellenére, míg harminc évvel ezelőtt a végzősök közel kétharmada azonnal talált munkát a szakképzés elvégzését követően, addig az elmúlt tíz évben a diákok kevesebb mint egynegyede állítja ezt, és közel egyharmaduk meg sem próbált elhelyezkedni a szakmájában.

Forgács István, a Szakképzési Innovációs Tanács szakértője szerint az elmúlt évek során újra nőtt a szakképzés iránti érdeklődés, ami együtt jár azzal, hogy egyes ágazatok komoly fejlődésben vannak, így az energiaipar - főleg a megújuló -, a környezetvédelem, a vegyipar, a könnyűipar, a turizmus vagy a vendéglátás.

„Az elmúlt években számos remek együttműködés alakult ki egy-egy nagyvállalat és egyes szakközépiskolák között. A P&G egyike azoknak, akik képesek rá, hogy a saját üzleti szempontjaikat a munkaerő kapcsán ötvözni tudják az ismeretanyag, vagy éppen az oktatási infrastruktúra együttes fejlesztésével, ami egyszerre érdeke mind az államnak, mind a diáknak, mind a for profit szereplőnek.” – állítja a szakértő.

A vállalat csömöri üzeme évek óta aktívan támogatja a BMSZC Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Technikumot, idén egy teljeskörűen felújított tantermet adtak át. A 3,3 millió forintos támogatásból az iskola elektromos laboratóriumát újították fel, ahol az elektronikai technikusi képzés gyakorlati oktatása zajlik. Ezzel a lépéssel a vállalat egyik legnagyobb női higiénés termékeket gyártó üzeme nemcsak az oktatási körülményeket javítja, kellemesebb környezetet teremtve diákok és tanárok számára, hanem már a kezdetektől igyekszik vonzóvá tenni a multinacionális vállalatot és modern üzemet, mint a diákok számára perspektívát nyújtó és a szakmában maradásukat elősegítő munkaadót.

„Nagy örömmel tölt el, hogy itt lehetek ma, hiszen én is itt érettségiztem, és végeztem el a technikusi képzést. – mondta a felújított labor hivatalos átadóján Márta László, gyárigazgató, aki 19 éve van a P&G vállalatnál. – Jelenleg is több, itt végzett elektromos szakmájú kolléga dolgozik üzemünkben, és bízunk benne, hogy az idei végzősökből is sokan felkeresnek bennünket. A szakmai orientációs napok mellett évente szervezünk gyárbejárást az elektromos évfolyamok részére, és igyekszünk inspirálni a diákokat, hogy ebben az iparágban jelentős a kereslet arra a szaktudásra, amit itt megszereznek.”

A vállalat mindkét gyára elkötelezett többek közt az elektronikai és elektrotechnikai ágazati oktatás támogatása mellett, így nemcsak a csömöri, hanem a gyöngyösi üzem is kiemelt támogatója egy helyi szakgimnáziumnak (Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium), valamint az Egri Szakképzési Centrummal együttműködve a gyakorlati képzést is a gyár biztosítja a diákoknak a 2018-ban átadott szupermodern, professzionális, csúcstechnológiával ellátott tanműhelyében.

A magyar szakképzésben jelenleg a technikusi képesítés megszerzése az egyik legvonzóbb ajánlat, hiszen amellett, hogy a képzés során ösztöndíj, a duális képzőhelyeken munkaszerződés-jellegű jogviszony és tisztességes bérezés jár, komoly szakmai alapokat kínálva ahhoz, hogy akár azonnal, akár néhány évvel később, de felvételt nyerjen az adott diák a felsőoktatásba, valamint hozzájárulhat a gyors elhelyezkedéshez is.

A felmérésből az is kiderült, hogy a jelentkezők elsősorban azért választanak valamilyen szakképzést, mert az adott terület érdekli őket (46%), másodsorban pedig azért, mert úgy érzik egy szakmával könnyebb elhelyezkedni (39%).

Forgács István szerint égető szükség van arra, hogy a gazdaságban, ipari termelésben kulcsfontosságú szakképzés olyan szakembereket adjon mind helyi és nemzeti szinteken, mind pedig globálisan, akik képesek megfelelni a jelenkor komplex követelményeinek, és egyrészt elegendő számban, másrészt megfelelő tudással és folyamatos tanulási, fejlődési motivációval felvértezve álljanak rendelkezésre.