Örökké posztolás kontra távolmaradás: ránk és másokra is káros, ha a neten adjuk ki dühünket

Forrás: Shutterstock -
kommentelés posztolás virtuális tér közösségi média
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
 Van, ami mellett már nem tud az ember elmenni szó nélkül: annyira felbosszantja egy bejegyzés vagy komment, hogy úgy érzi, itt már nem lehet hallgatni. De mielőtt billentyűzetet ragadnánk, és rázúdítanánk a dühünket a világhálóra, fontoljunk meg néhány szempontot!

Nem áll velünk szemtől-szemben a másik, lehetünk fent az álnevünkkel is, és a virtuális valóságban nem érezzük, hogy a szavainkkal egy másik személyt bántunk, így könnyen azt hihetjük, hogy semmi következménye nem lehet, ha nem válogatjuk meg a szavaikat, és kontroll nélkül kiadjuk magunkból egy posztban vagy kommentben, ami böki a csőrünket. Való igaz, egy sértésért az interneten nem ér minket azonnal retorzió, de érdemes meggondolni, mit csinálunk, hiszen a kommentek, a feltöltött képek és a sértő megnyilvánulások akár évek múlva is visszakereshetőek.

Örökre nyomot hagyunk

Fontos, hogy szabadon megéljük a dühünket és kiadjuk magunkból a sérelmeinket. De erre talán nem a legjobb megoldás a közösségi média. A virtuális térben ugyanis bátrabbak vagyunk és nyersebben kommunikálunk. Digitális lábnyomunk azonban kitörölhetetlen, elég egy képernyőfotó, vagy egy személyes poszt, amit kiírtunk valahová, és kész a baj – a világháló tartalmát bárki lemásolhatja, bármire felhasználhatja. Így mielőtt első felindulásból kitennék egy posztot, higgadjunk le, és fontoljuk meg kétszer is, hogy mit teszünk ki a netre - tanácsolja a Bors.

A virtuális valóságban nem érezzük, hogy a szavainkkal egy másik személyt bántunk. Forrás: Shutterstock

Könnyen megbántunk valakit

Vannak, akik számára a Facebook egy olyan felület, ahol kiélhetik haragjukat, frusztrációjukat. De a harag mindig rossz tanácsadó. Sok mindent befolyásol, és súlyos következményei lehetnek. Amikor úgy érezzük, megbántottak minket, az első érzelmi reakciónk legtöbbször a düh. Ilyenkor gondolkodás nélkül kiírunk magunkból mindent, és azonnal rákattintunk a megosztás gombra. A mindennapi súrlódások elkerülése érdekében – magánéleti vagy munkahelyi – mindig gondoljuk át, hogy a sorainkkal kit bántunk meg. Az online tér nem alkalmas a stressz csökkentésére.

Főnökünk is olvashatja

A digitális térben tett negatív kommunikáció akár a karrierünket és munkahelyi beosztásunkat is negatívan befolyásolgatja. A munkahelyeken nem szeretik, ha a munkavállaló nem professzionálisan kommunikál, és ha a virtuális térben állandóan ő a konfliktus forrása, aki a vitát szítja. Ráadásul álláskeresés során a HR-esek szinte biztos, hogy utánanéznek a pozícióra jelentkezőnek a közösségi oldalakon. Ezért ha legközelebb mérgesek vagyunk, inkább beszéljük meg a párunkkal, barátunkkal.

Kiközösíthetnek minket

Életünk legszomorúbb, legmélyebb érzései nem az online térbe valók. Ha rendre panaszfalnak használjuk a közösségi oldalunkat, online közösségünk – barátaink, rokonaink és kollégáink – könnyen olyan besavanyodott embernek könyvelhetnek el bennünket, aki mindenben csak a rosszat látja, és kizárólag arra fókuszál. A legtöbben viszont a pozitív kisugárzású, optimista gondolkodású emberek társaságát keressük, azokkal szeretjük körbe venni magunkat, akikkel jó lenni. Ha folyton a negatív oldalunkat mutatjuk a külvilágnak, egyre elszigeteltebbé, magányosabbá válunk. Gondoljuk át időben, mi tartozhat az online térre és mi nem.


Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.