A magyarok valamiért ragaszkodnak ehhez a fenyőfajtához

A lucfenyőt 5, az ezüstfenyőt 6, a nordmann fenyőt 8 ezer forint körüli méterenkénti áron kínálják az elkövetkező hetekben az utcai és piaci standokon az alkalmi fenyőárusok. Felmérések szerint minden második magyar család legalább 7 ezer forintot szán erre a célra, közülük sokan 10 ezer forintnál is többet költenek majd fenyőfára.

A nordmann az élen

A gyökeres, földlabdával árusított fenyők iránt nagyjából minden nyolcadik vásárló érdeklődik, az „exkluzív” fajták (fekete- és duglászfenyő) pedig valamiért csak kevesek fantáziáját mozgatja meg.

Azt, hogy végül mennyi fenyőfa fogy, csupán az utolsó napokban fog kiderülni:

Zöld-e az, aki műanyagot vásárol?

Évek óta visszatérő kérdés karácsony táján, hogy környezetbarát megoldás-e az élőfenyő vásárlása. A vita ebben az évben sem fog eldőlni... Az Agroinform felmérésében

ők legfőbb indokként a környezetvédelmet, a többszöri felhasználhatóság miatti árelőnyt és a lehulló tűlevelek üdvözlendő hiányát jelölte meg.

A fenyőfatermelők azonban a fenti érvekkel kapcsolatban azt hangsúlyozzák: a „karácsonyfa” termesztése nagyon hasonló más mezőgazdasági növény termesztéséhez, a különbség annyi, hogy a fenyőfa 6-8 évig növekszik, mielőtt kivágják – a helyére pedig fenyőcsemetét vagy más haszonnövényt ültetnek.

– ez sem tűnik környezetbarátságtalan megoldásnak.

„A műfenyő azonban az előállítás, a szállítás és – jó esetben – a megsemmisítés miatt jelentősen terheli a környezetet, ráadásul megvásárlásával nem hazai termelőket, hanem távol-keleti gyártókat támogatunk” - fűzte hozzá Bolyki Bence, a felmérést készítő Agroinform vezetője.