Sokkoló új titkot fedtek fel az űrben rekedt űrhajósok: úrrá lett rajtuk a pánik és a kétségbeesés
2025.04.04.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA Nemzetközi Űrállomás fedélzetén rekedt űrhajósok elárulták, hogy majdnem elvesztek az űrben azon a napon, amikor a Boeing Starliner űrhajójuk meghibásodott. Butch Wilmore és Sunita Williams, a NASA űrhajósai 286 napig maradtak az ISS-en, miután az eredetileg nyolcnaposnak tervezett küldetésük során tavaly júniusban meghibásodott az űrhajójuk.
A múlt hónapban történt földi leszállásuk óta tartott első médiabeszélgetéseiken az űrhajósok elárulták, hogy kapszulájuk a kezdetektől fogva problémákkal küzdött, többek között majdnem katasztrófa történt, amikor először megközelítették az ISS-t. Felidézték, hogy miután Wilmore kézi vezérlést vett át a hajó felett, elvesztették négy hajtóművüket, és ezzel együtt a jármű biztonságos irányításának képességét.
Forrás: Houston Chronicle via Getty Imag/Boeing Crew
Az űrhajósok teljesen elvesztették az űrhajó feletti irányítást
A repülési szabályok azt diktálják, hogy bár egy kőhajításnyira voltak az ISS-től, vissza kell térniük a Földre, de Wilmore elmondta, hogy rájött, hogy talán teljesen elvesztette az irányítást a hajó felett.
„Nem tudtam, hogy vissza tudunk-e térni a Földre, vagy sem. Fogalmam nem volt, hogy képesek vagyunk-e rá. De ami azt illeti, valószínűleg nem is tudtunk volna” — nyilatkozta az űrhajós a hazatérés után.
Az ominózus helyzettel szembesülve Wilmore azt mondta, el kellett döntenie, hogy kockázatosabb-e megpróbálni visszarepülni a Földre, vagy dokkolni az ISS-en, Williams pedig azt mondta, hogy kettejük között „sok nonverbális kommunikáció volt a kapszulában”.
Wilmore elmondta, hogy miután a hajtóművek meghibásodtak, azt gondolta magában:
„Nem tudom, hogy vissza tudunk-e jönni a Földre. Szóval ott állunk, 6DOF irányítás elvesztésével, négy hátsó hajtómű kiesett, és én a pályamechanikát vizualizálom. Az űrállomás orral lefelé tart. Tehát nem pontosan egy szinten vagyunk az állomással, hanem alatta. Ha az állomás alatt vagyunk, akkor gyorsabban mozgunk. Ez a pályamechanika. Emiatt távolodni fogsz az állomástól. Mindezt a fejemben csinálom. Nem tudom, milyen irányításom van. Mi van, ha elveszítek egy másik hajtóművet? Mi van, ha elveszítjük a kommunikációt? Mit fogok csinálni?”
Elmagyarázta, hogy a Starliner egy olyan látórendszert használ, amely az űrállomást használja referenciakeretként, és a meghibásodás azt jelentette, hogy „elkezdtünk leesni és elveszíteni ezt". Végül a hajtóművek újra működésbe léptek, és Williams azt mondta, hogy a megkönnyebbülés, amit akkor érzett, amikor végre dokkoltak, „szuper boldoggá” tette.
„Boldog táncot lejtettem. Egyrészt azért, mert imádok az űrben lenni, és boldog vagyok, hogy az űrállomáson és a nagyszerű barátaimmal lehetek odafent Kettő: nagyon boldog voltam, hogy a Starliner dokkolt az űrállomáshoz. Akkoriban az volt az érzésem, hogy »Ó, fú, most szusszanjunk egyet, és próbáljuk megérteni, mi történt« " — emlékezett vissza.
Bár a Starliner képes volt dokkolni, Wilmore hozzátette, hogy amint leszálltak, tudta, hogy neki és Williamsnek valószínűleg más eszközre lesz szüksége a hazatéréshez.
