Melvin Townsend, a kreatív felelősségelkerülés úttörője, egy North Carolina-i férfi, akinek sikerült elérnie, hogy az emberek egyszerre sírjanak és tapsoljanak. A 41 éves férfi apasági perbe keveredett, ahol 125 ezer dollárnyi (kb. 45 millió forintnyi) elmaradt gyerektartást kellett volna kipengetnie. Ő viszont gondolt egy merészet: „Mi lenne, ha én... nem én lennék?”

Forrás: The Image Bank RF
Az apasági vizsgálatok Houdinija megpróbálta megúszni a gyerektartást
A bíróság beidézte Townsendet apasági vizsgálatra. Ő meg szólt a haverjának, hogy ugorjon már be helyette egy kis pofavizitre, meg egy kis szájkenegetésre. Meg is lett a kívánt eredmény: a DNS-vizsgálat szerint nem ő az apa. Papíron tehát minden rendben van. Erkölcsileg már kicsit rezeg a léc, de sebaj. Az igazságszolgáltatást viszont nem lehet ilyen egyszerűen átverni. Amikor pár hónap múlva Townsendnek meg kellett jelennie a bíróságon egy másik ügyben, az ujjlenyomata azonnal lebuktatta őt, aztán kezdhetett magyarázkodni. Az Észak-Karolinai Igazságügyi Minisztérium nyomozása során fény derült arra, hogy Townsend nemcsak, hogy becsapta a rendszert, de tudatosan irányította a DNS-csalást, hogy elkerülje az apaságból fakadó kötelezettségeket.
Következmények: 3 bűntett, 125 ezer dollár mínusz
Az "év apukáját" három rendbeli bűncselekménnyel vádolták meg:
- Személyazonossággal való visszaélés
- Hamis vallomás
- A bírósági eljárás akadályozása
A legnagyobb pofon azonban nem jogi, hanem anyagi: a 125 ezer dollárnyi elmaradt gyerektartást így is ki kell fizetnie. Az állam ráadásul nyilvánosan példát kíván statuálni az ügyből, hogy másoknak eszébe se jusson hasonló trükkhöz nyúlni.
Mi ebből az erkölcsi tanulság?
Ne hamisíts DNS-tesztet, főleg ne valaki mást küldj el magad helyett. A hatóságok, a gyereked, az exed nem fogja díjazni a kreatív megoldásaid. És végül: ha tényleg az apja vagy – fizess.


