Tényleg almát evett Éva? — A tudósok szerint nem valószínű

Amióta az ábrahámi vallások (kereszténység, zsidóság) léteznek, az alma vált a bűnbeesés szimbólumává. De mi van akkor, ha az eredeti Biblia  soha nem is említette ezt a gyümölcsöt? Az Ószövetség eredeti héber szövegében ugyanis nem szerepel az „alma” szó. Az egyetlen, amit tudunk: „a jó és a rossz tudás fájának gyümölcséből” evett Éva, majd adott belőle Ádámnak is. A tudósok utánajártak a történetnek.

Az alma, a latin nyelv és egy orbitális félreértés

A Vulgata – vagyis a Biblia latin fordítása – a rossz szót így írja: malum. Ami azt is jelentheti, hogy gonosz..., de akár azt is, hogy alma.

És mivel a középkori keresztény fordítók zsebékben nem volt sem mesterséges intelligencia, sem Google Translate, ami segíthetett volna nekik az egységes héber-latin fordításban, bizony megtörténhetett, hogy összekeverték a bűnt egy gyümölccsel. Így lett a „jó és rossz tudás fájának” gyümölcse egyszer csak az alma – és azóta ez a szegény gyümölcs viszi el a balhét... Meg persze Éva, aki leszüretelte, és voilà: megszületett a világ első PR-katasztrófája, egy ártatlan gyümölcs körül.

Miért lehetünk benne biztosak, hogy nem lehetett alma? 

Ha visszamennénk az időben a bibliai időkbe, és megpróbálnánk beleharapni egy akkoriban termett almába, valószínűleg kiköpnénk az első falatot. A vadalmafák gyümölcsei aprók, savanyúak, fanyarak voltak, nem az a csábító, lédús, pirospozsgás verzió, amilyennek ma ismerjük. A mai desszertalma tehát egy modern luxustermék, amely csak évezredekkel később, az ember keze által, szelektív nemesítéssel alakult azzá, amit most almának nevezhetünk.

Akkor mégis mi lehetett?

Mélázzunk el egy kicsit azon, hogy mi lehetett az eredeti gyümölcs, ami helyett az alma ugrott be statisztaként.

Füge: Az első számú gyanúsított

Nem kell messzire mennünk: a bűnbeesés után Ádám és Éva fügefalevéllel takarták el magukat. Logikusnak tűnik, hogy a fa is ebbe a fajba tartozott – főleg, ha a legközelebbi lombot tépték meg ijedtükben.

Gránátalma: a mitikus vetélytárs

A gránátalma a Közel-Keleten őshonos, gyakran a termékenységgel és tudással kapcsolják össze. És valljuk be: sokkal markánsabb kinézete van, mint egy béna kis almának.

Szőlő: részegen bölcsek leszünk?

A szőlőből már régebben készítenek bort, mint ahonnan a Biblia keletkezését datáljuk. A bor pedig könnyen azonosítható a mámor, a tudatmódosítás és az ősbűn szimbólumaként. Egyes zsidó értelmezések szerint ez volt az első gyümölcs – és az első másnaposság okozója is.

Búza: hogy mi van?

Bizonyos rabbinikus értelmezések szerint a tiltott gyümölcs nem is gyümölcs volt, hanem búza – az első civilizációs lépés, ami elválasztotta az embert a paradicsomi állapottól. Ráadásul ebből is lehet alkoholt csinálni, tehát a mámorhoz is köze van.

A valódi bűn nem ehető

Az Éden-történet sokkal inkább egy pszichológiai dráma, mint kertészeti útmutató. A „gyümölcs” a tudás, a szabad akarat, a szabályszegés és az emberi döntés metaforája. Nem az a lényeg, mit ettek, hanem az, ahogy döntöttek. És ettől lettünk emberek. Meg bűnösök. És éhesek.

Kinek ártott igazából az az alma?

Jó kérdés. Ha a tényeket nézzük, az alma igazából csak egy ártatlan statiszta volt a világ legnagyobb morális tanmeséjében. De ne aggódj, attól még, hogy beleharapsz egy Jonagoldba, a mennybe fogsz jutni. A valódi kérdés az: ha te ott állnál az édenkerti fa alatt… mit tennél?