Ma természetesnek vesszük, hogy heti két napot nem kell dolgozni, de alig egy évszázada nagyon előkelő helyen kellett ahhoz dolgozni, hogy lustálkodhasson is. Henry Ford találmánya nélkül ma nem lennének fesztiválok, csajos esték, de még turizmus sem. A hétvége intézménye drasztikusan átalakította a társadalom szerkezetét. De hogyan változott ezzel a nők szerepe a társadalomban?

Forrás: Shutterstock
Henry Ford legnagyobb találmánya: a hétvége
A gépjármű atyjának a neve kitörölhetetlen a történelemkönyvekből, a legnagyobb találmányáról mégis ritkán emlékezünk meg. Henry Ford nélkül ma nem lenne se wellnesshétvége, se Netflix-maraton, se mozi. Épp 99 éve (1926-ban) történt, hogy a Ford vállalat bevezette gyáraiban a 40 órás munkahetet az addigi heti 60-70 óra helyett.
Az 1910-es évektől kezdve egyre több nőt foglalkoztatott a cég. Henry Ford leginkább férfiakat alkalmazott a futószalagok mellett, míg a nőket irodai, adminisztratív feladatokat, varrodai és kisebb összeszerelő feladatoknál vetette be. A drasztikus fordulat a második világháború alatt történt, a férfiakat ugyanis besorozták katonának, ezért a nehezebb, fizikai munkákat is kénytelenek voltak nők csinálni.
Minden azzal kezdődött, hogy Henry Ford keveselte az eladott autók számát
A 20. században a munkások élete nem volt egy leányálom. Egyáltalán nem létezett a ma ismert munka magánélet egyensúly: a gyárakban az emberek gyakorlatilag kifulladásig dolgoztak, ami miatt a fizikai állapotuk gyorsan romlott. A napi 10-12 óra munka után az emberek nemtől függetlenül gyakorlatilag csak beájultak az ágyukba, hogy másnap kezdődjön elölről minden. A vasárnap volt az egyetlen szabadnapjuk, amit leginkább templomlátogatásra és háztartási munkák elvégzésére fordítottak.
A munkás mozgalmak emiatt már az 1800-as évek eleje óta követelték a kötelező óraszám csökkentését. Henry Ford – miután azt tapasztalta, hogy az emberek nem vesznek elég autót – kidolgozta és bevezette a 40 órás munkahetet. Az ok üzleti volt: felismerte, hogy nincs sok értelme az embereknek fizetést adni, ha azoknak nincs idejük elkölteni a pénzüket.
A hétvége intézménye tömegesen szabadította ki a nőket a konyhából
Az intézkedést egyre több gyár kezdte átvenni, de egészen 1938-ig kellett várni, hogy Franklin D. Roosevelt elnök szövetségi szintre emelje azt. Nők tömegei szembesültek azzal, hogy lett még egy szabad napjuk, és ezt nem kell feltétlenül a család kiszolgálásával tölteniük. Ezzel megszületett a ma ismert fogyasztói társadalom, ahol a nőket már nemcsak háziasszonyokként, hanem fogyasztókként célozták meg. Egyre több termék és szolgáltatás jelent meg, amik a nők igényeinek kielégítését szolgálták. A több szabadidő megnyitotta az utat a baráti találkozók, a közösségi programok és a szórakozóhelyek előtt. Klubok, bárok, mozitermek, éttermek nyíltak, és fellendült a szórakoztatóipar is.
Ford akaratlanul feminista mozgalmat indított el
Henry Fordot a női egyenjogúság nem nagyon izgatta. Ő csak autókat akart eladni. De a kétnapos hétvégének és a 8 órás munkanapok bevezetésének mellékhatása teljesen megváltoztatta a nők addigi, társadalomban betöltött szerepét. Végre nem csak a vasárnapi templom–főzés–mosás szentháromságában élhettek, hanem megjelent előttük a lehetőség, hogy önmagukkal is foglalkozhassanak.
Eljárhattak varró és háztartásvezetői tanfolyamokra, könyvtárba, teniszezhettek, korcsolyázhattak, tornaklubokba járhattak, vagyis a sport, ami addig férfias tevékenységnek számított, már a nők terepe is lett. A hétvége a nők felszabadításának egy nagyon fontos motorja lett.


