Már az elődeink is ezeken röhögtek – A legviccesebb mémek a történelemből

Az internetes mémek beköltöztek az életünkbe, szinte már akkor is látjuk őket, ha nem akarjuk, viszont erősítik az összetartozás érzését. Sokan a közösségi oldalak elterjedéséhez kötik a megjelenésüket, pedig a jelenség már régóta létezik. Vajon milyen sokat kell visszamenni az időben ahhoz, hogy az első képes tréfákra rábukkanjunk? A gyökerek egészen az ókorig vezetnek...
Bár ma már főleg az internetes agymenésekhez kötjük, a mém kifejezésnek eredetileg sem a macskákhoz, sem a fekete humorhoz nem volt köze. Richard Dawkins amerikai pszichológus hozta létre a fogalmat az 1976-ban megjelent Az önző gén című könyvében, melyről úgy ír, hogy a kultúra egyfajta másolható, ismételhető és ismétlődő alapegysége. Azaz a szájról szájra terjedő népmesék, művészeti irányzatok, anyós viccek - minden ami az emberi kultúrához kötődik, mémek útján terjedt.
A kifejezés komoly jelentésbeli változáson ment át az évtizedek alatt, így jelenleg elsősorban az interneten terjesztett képeket, videókat értjük a mém alatt.
Azonban a humoros illusztrációk és szövegek megosztása régebbi, mint hinnénk, hisz a kulturális jelenség mindig is létezett. Furcsa belegondolni, hogy már az ókori rómaiak is morbid képeken osztották meg létfilozófiai eszméiket. A fogalom először 1953-ban jelent meg egy keresztrejtvényben, Dawkins pedig a görög mimoúmai „ismételni", illetve a francia même „ugyanaz" jelentésű szavakat vette alapul. Vajon mik voltak a legviccesebb mémek a történelemben?
Az egyik első mém a kr.e. 3. századból származik, mely 2016-ban került elő egy ásatáson Törökországban, a szír határtól nem messze. Formavilágában kísértetiesen hasonlít a modern stílusúakra, három részből áll, feltehetően egy étkezőt díszített. Az első töredékben fennmaradt mozaikon egy szolga indul fürdeni, a másodikon kevés sikerrel próbálnak rávenni egy férfit a mosakodásra, de kétségkívül a harmadik csontvázas rajz a legviccesebb.
A „Légy vidám, élvezd az életet!” szöveg egy motivációs poszter akart lenni, mely arra buzdít, hogy éljünk úgy, ahogy mi akarunk – ironikus, hogy ezt épp egy csontváz mondja:
Valamivel fiatalabb, ám nem kevésbé bizarr az a szintén csontvázat vagy démont ábrázoló mozaik, mely Pompei romjai közül került elő. A kasza mellett heverésző csontváz azt üzeni: „Ismerd önmagad!" Ez az üzenet akár még pozitív is lehetne, ha nem épp a Halál üzenné nekünk.
A középkorban nagy volt az írástudatlanság, még a nemesi körökben is, nyomtatás híján pedig kódexmásolók fáradságos munkájával készültek a könyvek. Azonban a kódexek, kéziratok lapjain időnként random, bizarr műveket rajzoltak, ezek voltak az úgynevezett marginaliák, melyek a lapok szélein jelentek meg. Némelyik illusztráció kontextusból kiragadva lehet humoros, de elsődleges céljuk nem a szórakoztatás, hanem a nevelés volt, azonban még ennek tudatában is értelmezhetetlen némelyik.
A középkorban elsősorban a szájhagyomány, a kereskedők és a vándorok terjesztették a kultúrát.
Az írásbeliség, valamint a nyomtatás elterjedése nagy lökést adott a szellemes kreációknak, melyeknek a korabeli képviselői voltak a karikatúrák. Az alábbi alkotáson egy francia divathölgy akkoriban elegáns óriás frizurájának paródiáját látjuk, ám a mélyebb üzenetként a felsőbb osztályok dekadenciája jelenik meg. Ekkoriban már egyre gyakrabban használták a képet, a politikai nézetek vagy gondolatokat terjesztésére.
Ahogy az újságok, hetilapok egyre elterjedtebbek lettek a viktoriánus korban, megjelentek a kis, rövid képregények, melyek a mindennapi élet apró, vicces mozzanataitól közéleti problémákig sok mindent lefedtek. Az internet és közösségi média előtt ezek voltak a kultúra fő hordozói, az alábbi grafika például az egészséges életmódra akar ösztönözni.
Sokan az alábbi, 1921-ben, a The Judge c. szatirikus lap hasábjain megjelent rövid képregényt tartják az első „hivatalos" mémnek, mely a ma ismert "elképzelés vs. valóság" karikatúráinak korai képviselője.
A régi festményeken és fotókon gyakran úgy néznek ki a felmenőink, mintha a mosolyt megtiltották volna nekik, azonban a történészek jóvoltából már tudhatjuk, hogy volt a humorérzékük és ugyanolyan jókat szórakoztak a képes tréfákon, mint manapság mi. Azonban a mémkultúra ismét átalakul, hiszen az elmúlt pár évben pedig az AI fejlődésével egyre szürreálisabb verziókkal tudjuk megörvendeztetni egymást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.