Tudnak a méhek focizni? Brit tudósok megállapították… De kik ők és milyen agyament kutatásokat végeztek?

Annak ellenére, hogy számos angol tudós fedezett fel korszakalkotót, a világ legnívósabb egyetemei vannak a szigetországban, a „brit tudósok” kifejezéssel mégis az értelmetlen tudományos kutatásokat azonosítjuk. Mégis, miért épp ők lettek az áltudományos böszmeségek szinonimái és milyen kutatásokat végeztek? Ennek jártunk utána.

Brit tudósok – A mém eredete

Charles Darwin ide, Isaac Newton oda, Jane Goodall amoda, ha meghalljuk a brit tudósok terminust, nem a korszakalkotó tudományos felfedezések, hanem a értelmetlen kutatások jutnak eszünkbe. Ez a mém a orosz interneten kelt szárnyra különböző fórumokon, valahol 2003-2004 környékén, mely hamar szenzációvá nőtte ki magát.

A fölösleges kutatásokat jutalmazó (?) Ig-Nobel díj alapítója azt nyilatkozta, hogy a britek nem félnek excentrikusak lenni, az értelmetlen, de jobbára ártalmatlan áltudományos kutatások pedig jól illeszkednek a sztereotípiába.

Mintha egy jóléti társadalom, egy fénykorán túljutott kultúra kiégésének tanúi lennénk. Így vagy úgy, de a brit tudósok meghódították a popkultúrát, azonban felmerül a kérdés, hogy pontosan milyen vizsgálatok miatt váltak mémmé?

5 agyament tudományos kutatás brit tudósoktól

1. Betépnek a garnélák a tudatmódosítóktól?

Brit tudósok egy csapata 2019-ben azt vizsgálta, hogy a garnélarákok ki vannak-e téve szennyvízben lévő káros anyagoknak. Megfejtésüket tudtuk, csak nem sejtettük: a vízben lévő kokain, antidepresszáns és más gyógyszermaradványok kimutathatók voltak a rákokban. Nem új a nap alatt, hogy a szennyvíz hatással van az élővilágra, talán tisztító berendezések fejlesztésére érdemesebb lett volna költeni. Azoknak legalább nem lesz több álmatlan éjszakája, akik azon gondolkoznak, vajon betépnek-e a garnélák? (Elköltött összeg forintban: ~ 1,2 milliárd.)

2. Sütifizika brit módra: miért törik el a süti, ha teába mártjuk?

Nincs is annál zavaróbb, mint amikor egy teadélutánon letörik a teába mártott keksz. A teakultúrájukról híres angolokat annyira dühítette ez a probléma, hogy több millió fontot és szakemberek idejét, illetve kekszek tucatjainak épségét sem kímélve kutatásba fogtak. Az eredmények szerint a porózus, gyenge tésztaszerkezet és a nedvességfelvétel a ludas. (Elköltött összeg forintban: ~ 2,2 milliárd.)

3. A három kismalac rejtélye

Ha azon gondolkoztál volna, hogy mekkora erő kell ahhoz, hogy a farkas elfújja a három kismalac házát, ne keress tovább, Angliából érkezik a megoldás. Brit tudósok megállapították, hogy 4,8 km/s sebességgel kellett fújnia ahhoz a farkasnak, hogy sikeres legyen a mutatvány. Mivel ez még a legerősebb tornádónak is a harmincszorosa, a kutatók újraszámolták a képletet, gyengébb szerkezeti integritást adva a malacok házikóinak.

4. A tökéletes baconos szendvics képlete

Méghogy a főzés nem tudomány! A Leedsi Egyetem kutatói 1000 óra alatt 700 baconos szendvicset kóstoltattak, míg rá nem leltek a tökéletes formulára. Legfeljebb 0.5 decibel hanggal roppan az ízletes szalonna, melyet 240 fokon kell sütni hét percig, a kenyérszeleteknek pedig 1-2 cm vastagnak illik lenniük.

5. Tudnak a méhek focizni?

Egy 2017-es Londoni tanulmány kimutatta, hogy a méhek igenis képesek kapura lőni. No nem arról van szó, hogy David Beckhamet megszégyenítő csavart labdát rúgtak volna, mindössze jutalmakért cserébe gurítottak apró labdákat kapura. A rovarok szemtanúi voltak, hogy egy idomított méh gólt lő, ők pedig lemásolták a mozdulatsort, cukros finomságért cserébe. A mókásnak tűnő kutatás eredménye fontosabb mint hinnénk, mert bizonyította, hogy az ízeltlábúak könnyebben tanulnak, mint gondoltuk.