Elmegyógyintézetben kínozták Fülöp herceg anyját: Alíz hercegnő élete egy horrorfilmmel is felér


A történelem során számos tragikus sorsú hercegnő életét pecsételték meg a begyöpösödött szokások és konok elvárások. Azonban battenbergi Aliz hercegnő sorsa még közülük is kiemelkedik, ugyanis olyan megrázkódtatásokon ment át élete bizonyos szakaszaiban, ami a legsötétebb horrorfilmeket idézi. Ismerkedjünk meg Fülöp herceg anyjának elképesztő életútjával!

A ködös windsori kastélyban született 1885-ben Aliz battenbergi hercegnő, világrajöttekor pedig nem kisebb személy is jelen volt, mint dédanyja, Viktória királynő. Édesapja Lajos battenbergi herceg, édesanyja pedig Viktória hessen-darmstadti hercegnő volt, így Európa valamennyi uralkodóját közeli rokonának mondhatta.
Nyolcéves volt, amikor édesanyja felfigyelt arra, hogy nem úgy fejlődik a beszéde, mint a kortársainak. Hamar meg is lett a diagnózis: születése óta siket volt.
Ez azonban nem akadályozta meg a hercegnőt a tanulásban: megtanult szájról olvasni, nem csupán angol, de német nyelven is, későbbi évei során pedig a francia, illetve görög nyelvet is elsajátította. (Ez nem kis teljesítmény egy hallássérült részéről, ugyanis kizárólag szájról olvasással kommunikálni igen nagy koncentrációt igényel.) Fiatal éveit a brit királyi család berkeiben töltötte Angliában, ahol kiváló neveltetésben részesült és számos fontos családi eseményen vett részt.
VII. Eduárd koronázási ünnepségére számos királyi családtag volt hivatalos, köztük volt a daliás András görög herceg. A 17 éves Aliz és András azonnal egymásba szerettek. A következő évben össze is házasodtak, a család Görögországban telepedett le, a házasságból öt gyerek született, köztük egyetlen fiú, Fülöp.

Míg férje katonai karrierét egyengette, addig Aliz hercegnő jótékonykodásba kezdett. Nagy hatást gyakorolt rá nagynénje, Erzsébet Fjodorovna nagyhercegnő, aki egy új apácarend létrehozását tervezte és ennek érdekében fokozatosan eladományozta vagyonát. Rendszeresen támogatta a rászorulókat, az első világháború idején pedig katonai kórházakat alapított, ahol maga is ápolta a sérülteket.
Az első világégés után egy teljesen új világban kellett megtalálnia a helyét, ahol a rang és vagyon már nem számított annyit, de számos közeli rokonát, például nagynénjét, Alexandra orosz cárnét is elvesztette az évek alatt.
1922-ben sógorát elűzték a görög trónról, így Fülöp herceg anyjának is menekülnie kellett gyerekeivel együtt. Ettől kezdve száműzetésben éltek, csak a királyi rokonok jóindulatában bízhattak.
Az instabil élet, az anyagi nehézségek, valamint családjának megfosztása a hercegi rangtól mind olyan problémák voltak, amik tönkretették Aliz hercegnő mentális egészségét. Ezekben a nehéz időkben a vallásban keresett menedéket, áttért a görög ortodox vallásra és még jobban elmerült a karitatív tevékenységekben.
Egyre többet emlegette, hogy Istentől kap személyes üzeneteket, amely alapján skizofréniával diagnosztizálták.
Alizt a korszak legjobb orvosai kezelték különböző szanatóriumokban, noha ő végig azt állította, hogy mentálisan ép. Ekkor azonban a pszichoanalízis még gyerekcipőben járt, így az elmegyógyintézetekben történt kezelései jobban emlékeztettek kínzásra, semmint gyógyításra. Fülöp herceg anyját a neves Sigmund Freud például úgy akarta kezelni, hogy petefészkét röntgensugarakkal roncsolja, hogy a korán előidézett menopauza okán csökkenjen a libidója. Mintegy két évtizedet töltött elmegyógyintézetek fogágában, közben lányai német hercegekhez mentek feleségül, fia, Fülöp herceg pedig a nagybátyjánál nevelkedett. Aliz az elmegyógyintézetben töltött idő alatt a férjétől teljesen eltávolodott, 1938-ban engedték ki, ezután a jótékonykodásban talált vigaszt.

A második világháború idején két tűz közé került Fülöp herceg anyja, mivel vejei a német hadseregben, fia pedig az angolok oldalán harcolt. Ez alatt az idő alatt is mások megsegítésében lelt vigaszt, kórházakat alapított, valamint zsidó menekülteket bújtatott Görögországban.
A háború után mártírrá vált nagynénje nyomdokába lépve megalapította a saját, görög ortodox apácarendjét és folytatta a jótékonykodást.
Aliz hercegnő személyesen részt vett fia 1947-es esküvőjén, valamint menye, II. Erzsébet 1953-as koronázásán, utolsó éveiben pedig a Buckingham-palotában lakott. 1969 decemberében hunyt el, utolsó kívánsága szerint pedig Jeruzsálemben helyezték örök nyugalomra.
Ha van valami, amit tanulhatunk battenbergi Aliz hercegnő életéből, az az, hogy az önmagunkba vetett hit, kitartás és önzetlenség még a legsötétebb időszakon is átsegíthet minket. Fülöp herceg anyjának kitartása mindannyiunkat inspirálhat.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.