Nemcsak az ételeknek, hanem a karácsonyi asztal megterítésének is varázsereje volt, mert őseink babonás hite szerint minden apró mozzanat befolyásolhatta az új esztendőt. Ezek közül jó néhány hagyomány ma is tartja magát, habár nem minden esetben vagyunk tisztában az eredetével. Lássuk, melyek ezek!

Forrás: Shutterstock
Hagyományok a karácsonyi asztal körül
Fehér abrosz
A patyolatfehér, keményített abrosz a tisztaságot és az újrakezdést jelképezte. Gyakran kevés szénát vagy szalmát tettek a terítő alá, a betlehemi jászol emlékeként, mintha ezzel hívták volna be a szent éjszaka áldását a házba.
Piros szín
Sok piros színt használtak a díszítéshez: ez ugyanis a boldogságot és szeretetet szimbolizálja. Ma is a legkedveltebb „klasszikus” a piros díszítés.
Gyertya
Az ünnepi gyertya – az asztalon is -, a fény győzelmét jelképezte a sötétség felett. Régen minden családnál meggyújtottak egy-egy szál gyertyát a terített asztalon, és úgy tartották, hogy amíg az ég, addig béke és áldás uralkodik a házban. Ma is érdemes a gyertyafényt a közös vacsora részévé tenni, mert nemcsak hangulatot ad, hanem összekapcsolja a család tagjait.
Páros számok
Sok helyen hitték, hogy a karácsonyi vacsora fogásainak száma is sorsfordító lehet: a páros szám szerencsét, a páratlan viszont szűkösséget hozhat.
Gabona az asztalon
Az asztal közepére gabonát, hüvelyeseket, hagymát, diót és almát helyeztek, hogy bőséget, egészséget és jó termést vonzzanak a következő évre. Az ünnepi kalács, a diós és mákos süti ma is kötelező eleme a karácsonyi étkezéseknek.
A karácsonyi asztal köré szőtt hagyományok és szokások régen a szerencsét, a bőséget és az új év áldását szimbolizálták, ma pedig a család összetartozását és az ünnep meghittségét erősítik. A fények, a díszek és az apró rituálék együtt teremtik meg a karácsonyi varázst, amely generációról generációra tovább él.
Ezek a karácsonyi dekorációs anyagok is érdekelhetnek:


