A Stranger Things kilenc éve tartja lázban a világot, de érdemes a történet mögé is néznünk. Hiszen nemcsak misztikus szörnyekről, másik dimenziókról és kegyetlen kísérletekről szól, hanem arról is, milyen elképesztő erő lakozik az emberi lélekben. A sorozat minden évaddal egyre mélyebbre rántja a nézőt a karakterek pszichéjében, mi pedig most arra vállalkozunk, hogy megfejtsük, mit is akarnak a készítők tudat alatt üzenni.

Forrás: Profimedia
Stranger Things, avagy utazás az elménk körül
- Egyszerre horror, ifjúsági kalandsorozat és pszichológiai tanmese.
- A Stranger Things szereplői annyira emberiek, hogy még a mentális problémáikkal is együtt rezgünk.
- A lebilincselő történeten túl érdemes meglátni a sorozat központi elemeit is, a trauma és a barátság hatásait.
Már nagyban menetel a Stranger Things 5. évada, ám a korábbiakhoz hasonlóan, ez is jóval túlmutat a '80-as évek nosztalgikus hangulatán. A horrorba oltott kalandsorozat ugyanis az emberi lélek és psziché örök érvényű kérdéseivel foglalkozik. A gyerek- és felnőttkori traumák hatásai, a barátság ereje, a szorongás sokszínűsége és a veszélyhelyzetre adott önkéntelen válasz mind olyan témák, amelyekhez a mai kor embere is könnyen kapcsolódhat. Nézzünk öt példát arra, amikor a Stranger Things szereplői nem csak szórakoztattak, de a mentális fejlődésünket is szolgálták.

Forrás: Northfoto
1. A trauma még véletlenül sem múlik el magától
Eleven története az első pillanattól kezdve azt mutatja be, hogy mit tesz egy gyerekkel, ha elszigetelik, manipulálják és eszközként tekintenek rá. A Stranger Things kegyetlen őszinteséggel mutatja be, hogy hosszú távon milyen mérgező következményekkel járhat a szekrénybe zárt trauma. A szembenézés és feldolgozás útja lassú és fájdalmas, de az emberi kapcsolataink képesek még a legnehezebb időszakban is megtartani minket.
2. A barátság életmentő lehet
Mike, Dustin, Lucas és Will négyesének dinamikája nem véletlenül vált a barátság szimbólumává. A négy fiú kapcsolata ugyan nem mindig felhőtlen, de ha kell, még a legreménytelenebb helyzetben is számíthatnak egymásra. A sorozat ezzel világosan azt üzeni, hogy a közösség ereje egyszerre érzelmi támasz és túlélő stratégia.
3. A szorongás mindenkinél máshogy jelentkezik
A Stranger Things legelső részétől kezdve, Will Byers állandó rettegésben él. Az ő karakterén keresztül lehet leginkább megfigyelni, mit is okoz a szorongás. A sorozat pedig Will és a többi karakter sorsán keresztül bontja ki, hogy ez a zavar nem egységes élmény. Vannak, akik szavakba tudják önteni, mások csendben elfojtják, hogy aztán belülről eméssze őket, megint mások pedig úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, de az összeomlás szélén táncolnak. Az 5. évadba lépett sorozat pedig arra tanít, hogy a gyógyuláshoz vezető utat mindenkinek a saját tempójában kell végigjárnia
4. A gyászfeldolgozás nem lineáris
Joyce Byers karaktere a “mindent túlélő anya” típusának egyik legrealisztikusabb ábrázolása. Egyszerre képes kívülről sziklaként funkcionálni és belül teljesen széthullani, miközben próbál megküzdeni, de nem a demagorgonokkal, hanem a veszteséggel, bizonytalansággal és a tehetetlenséggel. A sorozat tűpontosan mutatja be, hogy a gyász feldolgozásának fázisai nem mindig követik egymást tankönyvszerűen, de a hullámvasúthoz hasonlóan egyszer ebből is ki lehet szállni.
Ha sosem elég a Stranger Things hangulatból, ezeket a cikkeket se hagyd az Upside Down matériájába veszni:


