Tudtad, hogy a világ első orvosa nő volt? − A nők szerepe a gyógyítás történetében nagyobb volt, mint hinnéd
2026.01.25.
Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a gyógyászat férfi szakma, pedig nem is tévedhetnénk nagyobbat. A női orvosok már egészen az ókortól kezdve végigkísérték az orvoslás történetét.
Az orvostudomány hosszú történetéről még mindig sokan hiszik azt, hogy férfiak írták, pedig számos bizonyíték van rá, hogy bizony nők is kivették a részüket a gyógyászat fejlődéséből Nevükre ugyan homályt vetett a történelem, azonban eredményeik révén az emlékük tovább él. A történelem híres női orvosairól szól írásunk.
Forrás: Getty Images
Nők az orvoslásban
- Ókor: az első orvosnők megjelnése.
- Középkor: hogyan lett az orvoslás férfi szakma.
- Újkor: a nők visszatérése az orvostudományba.
- Feminizmus és a 20. század orvostechnikai forradalma.
Ókori medikusok és az első női orvos
Nem szabad a nőket félvárról venni az orvostudományban: ezt jól érzékelteti, hogy az első orvos, akit névvel azonosítottak, történetesen egy nő volt. Az egyiptomi Szakkara nevű régészeti lelőhelyen ugyanis egy Merit Ptah nevű orvosnő képmását tárták föl, aki a hieroglifák tanulsága szerint főorvos volt i. e. 2700 körül. Magas státuszát jelzi, hogy Dzsószer lépcsős piramisának közelében találták meg a sírhelyet, ahova aligha temettek volna alacsony rangú személyt.
Egy két évszázaddal későbbi síremlék megerősíti, hogy a magas státuszú női orvos nem volt egyedi jelenség az ókori Egyiptomban: Pesehet a női orvosok felügyelője volt.
Ezek a régészeti emlékek nem elegendőek ahhoz, a két nő mindennapi tevékenységét rekonstruáljuk, de remekül árnyalja a Nílus melletti társalom berendezkedését. Érdekesség, hogy évezredekkel később VII. Kleopátra is megjelentetett egy orvosi könyvet nőgyógyászai segítségével. Azonban nem csak a fáraók birodalmában dolgoztak orvosnők: Asszíriában és Babilonban szintén dolgoztak orvosnők, bár az ő tevékenységüket is homály fedi.
Forrás: Getty Images
Ubartum például kr.e. 2050 körül élt, és a régészeti emlékek alapján egy „orvosdinasztiából” származott. Az ókori Görögországban már főleg férfiak dominálták a gyógyításban, Homérosz említést tett egy Agamedész nevű gyógyítóról, aki még a trójai háború előtt élt. Metrodora pedig az első női író volt, aki orvosi tankönyvet írt, A nők betegségeiről és gyógymódjairól címmel.
Egy szakterület azonban mind Hellászban, mind az ókori Rómában a nőknél maradt: ez pedig nem volt más, mint a bábaság intézménye. Ugyanakkor esetükben nem mindig lehet élesen elválasztani a női orvost a szülésznőtől.
A patriarchális középkor orvosnői – Hogyan lett az orvoslás férfi szakma
Noha a középkori Európa meglehetősen patriarchális berendezkedésű volt, a történelmi feljegyzések szerint, elfogadott volt, hogy nők is részt vettek a gyógyításban. A különböző ispotályokban rengeteg apáca szolgált gyógyítóként, közülük is kiemelkedik Hildegard apátnő, az első német származású női orvos. Nem csupán az orvostudományban jeleskedett, hisz írásai a gyógyítás mellett botanikával, természettudományokkal is foglalkoztak.
A középkori női orvosok szülészet és nőgyógyászat mellett ápolók, sebészek, borbélysebészek is voltak.
A középkorban Salerno volt a orvostudomány központja, ahol magas presztízsű képzés folyt. A források szerint az egyetemen nők is nagy számban vettek részt, de az egyenlő feltételeket az is remekül illusztrálja, hogy egy ideig Trouta nevű nő volt a tanszékvezető, aki számos nőgyógyászati könyvet is megjelentetett. Dorotea Bucca 1390-ben a Bolognai Egyetem orvostudományi professzora lett, édesapja helyét vette át. Az orvosként dolgozó nők pontos számáról nincsenek feljegyzések, mivel gyakran vidéken, nehezen elérhető helyeken tevékenykedtek.
Forrás: Getty Images
Mindezek ellenére nem volt egyszerű dolga a középkori női orvosoknak, mert Európa nagy részén komolyan meg kellett küzdeniük a férfiakkal. Például a 13. században újonnan alakult orvosi képzésekről teljesen kizárták őket, egyes helyeken pedig olyan dokumentumokra volt szükség a papoktól, amelyekre nők nem voltak jogosultak. Az orvoslás szépen lassan férfi szakma lett.
Ez alól egyedüli kivételt a bábaság jelentett, mivel a középkor szigorú erkölcsi szabályai nem tették lehetővé, hogy férfi vizsgáljon nőt.
Az újkor új szelei és a nők visszatérése az orvostudományba
Évszázadokon keresztül tehát férfi orvosok domináltak, akik mellett a nők jószerivel csak szülésznők, esetleg ápolónők lehettek. Csakhogy a tapasztalat azt mutatta, hogy a nők problémáit igazán csak nők érthették meg, ugyanis a férfiak gyakran félrekezelték pácienseiket. Éppen ezért a nőgyógyászat területén megnőtt az igény a női orvosok iránt.
Martha Ballardé amerikai szülésznő mintegy 813 szülést vezetett le 1785 és 1812 között, de számos amerikai kolléganője is kitaposta az utat a nők előtt az orvostudományban.
Végül Elizabeth Blackwell lett az, aki dacolva a New York-i Geneva Medical College szabályzatával, nőként szerzett diplomát. A Nagy Almában saját kórházat nyitott, ahol többek között rászoruló nőket és gyerekeket támogatott. Magyarországon Hugonnai Vilma szerzett első ízben nőként orvosi diplomát.
Forrás: Getty Images
A 19. század folyamán számos, kifejezetten női orvosok képzésére irányuló tanszéket hoztak létre, ám ezt nem nézte mindenki jó szemmel. Sophia Jex-Blake diplomáját például visszavonták Angliában, miután az egyenjogúság mellett szólalt fel az orvosi képzéseken. Mindez azonban nem szegte kedvét, így társaival együtt más európai intézményekben folytatták tanulmányaikat.
Feminizmus és a 20. század orvostechnikai forradalma
Noha a 19. század jelentős előrelépést hozott a női orvosoknak, a huszadik században mintha megtorpant volna a folyamat. Számos egyetem bezárt, a nők el-elmaradoztak a képzésekről. Ugyan az első, illetve második világháborúban a hadba vonuló férfiak helyett orvosira jelentkező nők valamelyest javítottak a statisztikákon, az évszázad első évtizedét stagnálás jellemezte.
Változást csak az 1970-es évek orvostechnikai fejlődés, valamint a szexuális forradalommal együtt bekövetkező társadalmi változások hozták el.
Az Egyesült Államokban többek között a női egészségügyi mozgalom a nők ellátásának javítását, valamint a minél több női orvos képzését tűzte zászlajára. Törekvéseiknek meg is lett az eredménye, mivel 1970 és 1980 között mintegy 20 ezer nő szerzett orvosi diplomát, míg 1930 és 1970 között csupán 14 ezer. Világszerte emelkedett a női orvosok száma, akik aktívan alakították az orvostudományt.
Néhány híres női orvos, aki letette az orvoslás mérföldköveit
- Gerty Cori Nobel-díjas kutató, aki a glükóz-anyagcsere megfejtésével a diabétesz kezelését forradalmasította
- Virginia Apgar, az újszülöttellátás úttörője
- Rosalind Franklin genetikus, a DNS kettős spiráljának felfedezője
- Rosalyn Sussman Yalow Nobel-díjas orvos, az „endokrinológia anyja”
- Rita Levi-Montalcini, a neurobiológia úttörője
- Françoise Barré-Sinoussi, a HIV vírus felfedezője
A történelem női orvosainak munkássága messze túlmutat a gyógyításon: megkérdőjelezték a férfi dominanciát és utat nyitottak az egyenjogúság előtt.
