A Wicked, valamint az Óz, a csodák csodája című filmek mélyen beivódtak a popkultúrába. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy az L. Frank Baum által megalkotott világ már a tudományt is inspirálta. Ugyanis ez a rikító technicolor fantáziaország ihlette az Óz-faktor nevét, ami az egyik legfélelmetesebb tudatállapotól szól.

Forrás: Getty Images
Óz-faktor a pszichológiában
- Jenny Randles ufókutató írta le a jelenséget, ufóhívők beszámolói alapján.
- Az Óz-faktor azt a jelenséget takarja, amikor egy ismerősnek tűnő, mégis idegen világba csöppen a tudat.
X-Akták Óz birodalmában? Az Óz-faktor anatómiája
Akik láttak már ufójelenségekről szóló dokumentumfilmet, esetleg interjúkat olvastak állítólagos észlelőkkel, észrevehették, hogy valamennyi beszámolónak volt egy közös vonása: mindegyik álomszerűnek tűnt. Jenny Randles, a neves angol földönkívüli-kutató vizsgálta az ufóészlelők beszámolóit és felfigyelt a mintázatra, amelyet végül Óz-faktor névre keresztelt.
Az Óz-faktor egy olyan jelenséget takar, amikor annyira az egyén tudata annyira eltávolodik a valóságtól, hogy úgy érzi, egy teljesen másik valóságba csöppent. Ez az élmény olyan, mintha egy másik világba röpítene, mely nagyon hasonlít a valósághoz, de kellően furcsa és különböző ahhoz, hogy feltűnjön a különbség.
Ugyan Randles csupán a földönkívüliek által mesterségesen alkalmazott tudatmódosító technikának tudja be, mégis vannak parapszichológiai alapjai.
Ez a mentális disszociáció egyik legextrémebb formája, amikor a valóság és a fantázia közötti határ elmosódik. Gyakori oka lehet a szorongás, a stressz — az agynak egyfajta menekülő útvonala figyelhető meg ilyenkor. Amikor valaki tartós stressznek van kitéve, esetleg mély depresszióban van, előfordulhat, hogy tudatalattija és az általa érzékelt valóság keveredik, ami hallucinációszerű látomásokban mutatkozik meg.
Ufójelenségek és az Óz-faktor átélői
Paranormális, illetve ufóészlelések előtt sokan érzékelik azt, mintha a világ hirtelen elcsendesedne: nem dalolnak a madarak, csöndbe burkolóznak a folyók. Mintha beállna a vihar előtti csend.
Aki először leírta az Óz-élményt, az Peter M. Rojcewicz folklorista volt, aki 1980-ban épp a disszertációján dolgozott, amikor egy ember az asztalához lépett, akivel furcsa beszélgetésbe elegyedtek a repülő csészealjakról, majd az illető távozott. A folklorista később meglepve tapasztalta, hogy valójában senki nem volt a helyszínen.
A bizarr, felfoghatatlan interakció idegenekkel gyakori eleme az Óz-faktort tapasztalók beszámolóinak. Sokan erdőket vagy hegyeket járva tapasztalták, hogy hirtelen elhallgat az erdő, majd a tér és környezet furcsán idegennek hat. Mások egy épületbe érve érzik úgy, mintha egy üres, liminális térbe érkeztek volna, amely nyugtalanítóan hat.
A Dorothy által átélt élmények Óz birodalmában is ehhez hasonlítanak: tudata trauma hatására egy ijesztően valóságos, mégis idegen világba csöppen, ahol egyik szürreális esemény követi a másikat. Az, ahogy a film végén visszatér a valóságba, szintén ezt támasztja alá.
Az Óz-faktor szerepe a parapszichológiában
Noha többen kutatták, az Óz-faktorra még mindig nem adtak pontos magyarázatot. Annyi viszont bizonyos, hogy többen átélték, így létezését nem lehet tagadni, ráadásul választ ad arra, miért is olyan zavarosak az ufótalálkozásokról szóló leírások.
Ismerj meg további hátborzongató elméleteket és jelenségeket:


