Önarcképtől a faceappig − Szelfitörténelem a fényképezés hajnalától napjainkig

okostelefon szelfi fényképezés közösségi média
Kevés modernebb dolgot tudunk elképzelni a szelfizésnél. Azonban a szelfi valójában egyidős a fényképezéssel, sőt, már jóval az első fényképezőgép kattanása előtt megszületett.

Definíciója szerint a szelfi, vagyis önfotó egy önmagunkról karnyújtásnyira készült fényképet jelent, mely nélkül szegényebb (vagy épp gazdagabb?) lenne a közösségi média világa. Ma már a legtöbb képet okostelefonnal készítjük, filterezzük, mint a szemeskávét, tucatszám gyártjuk. Ennek tudatában különösen  furcsa, hogy a szelfi egyidős a fényképezőgép feltalálásával. Ugorjunk fejest a szelfizés történetébe! 

A világ első szelfije
Robert Cornelius 1839-es dagerrotípiáját tartják a világ első szelfijének.
Forrás:  Getty Images

A szelfik története

  • Az önarcképek és portrék tekinthetők a szelfik szellemi elődjének.
  • A világ első szelfijét 1839-ben készítették.
  • Mai formájához a társadalom individualizálódása, valamint a közösségi média vezetett.

Szelfizés fényképező nélkül? A portré és önarckép műfaja

Hogyha a szelfizés szellemi elődjét akarjuk megtalálni, érdemes a fényképezés előtt kezdeni a keresést. Ugyanis a képi ábrázolás műfajában az önarckép már a reneszánsz kor óta elterjedt műfaj volt a művészek körében, amikor az alkotó megmutathatta, hogyan látja önmagát. Mivel azonban a festészet drága, időigényes, komoly képességeket igénylő műfaj, így az önmagukban gyönyörködni kívánó emberek kénytelenek voltak portrékat festetni magukról.

Így volt ez egészen a 19. századig, mire a technológia olyan szintre jutott, hogy a valóság pontos másolása is megjelenhetett. A fényképezőgép feltalálása forradalmasította a képi ábrázolást, valamint világunk dokumentációját, és az szelfik legkorábbi képviselői már ekkor megjelentek.

A történelem első szelfijét 1839-ben készített önmagáról Robert Cornelius, aki még dagerrotípiával készítette a fényképet.

Ahogy az évszázadban tovább fejlődtek a fényképezőgépek, vele együtt pedig a fotóművészet, a fényképészek önmagukról is készítettek felvételeket. Azonban egy viktoriánus szelfit nem úgy kell elképzelni, hogy kinyújtott karral vigyorgunk a kamerába: általában időzítővel készültek a fotók, esetleg a modell maga rendezte be a stúdiót. Ilyen módszerrel készítette fotóit Hannah Maynard, aki többszörös expozícióval a panorámafotózás alapjait is letette az 1880-as években.

Hannah Maynard többszörös expozíciójú szelfije
Hannah Maynard már a 1880-as években többszörös expozícióval kísérletezett.
Forrás:  Profimedia

A világ első szelfikirálynője nem volt más, mint Virginia Oldoini, aki páratlan kreativitással rendezte be képei hátterét.

Tükörszelfi az Edward-korban, önfotózás úri módra

A 20. század elején készítették az első tükör segítségével készült szelfit, azonban a modell nevét máig homály fedi. Robert Byron Clayton már a mai értelemben vett szelfik előfutára volt, amikor 1909-es képén kinyújtott karral sütötte el magáról a felvételt. Mai szemmel igencsak furcsának tűnik a talpig öltönyben álló, elegáns úriember képe, ahogy maga felé tartja a kamerát.

Anasztrázia nagyhercegnő szelfije
Anasztrázia nagyhercegnő volt az első tini, aki szelfit készített a történelemben.
Forrás: Wikimedia-Commons

A szelfizés sötét középkorának sokan a kétezres éveket tartják, amikor a közösségi média felületein a digitális fényképező vakujában megcsillant a tükörre ragadt kosz. Az ő szellemi elődjük nem volt más, mint Anasztázia Nyikolajevna orosz nagyhercegnő, aki 13 évesen készített egy tükrörszelfit.

A zivataros évszázad folyamán a szelfikészítés továbbra is jelen volt a fényképészetben, azonban ezek még jószerivel művészi értéket képviselő, afféle kísérleti próbálkozások voltak.

Szelfi készítés a digitális korszakban

Az önarckép készítésének igazi lökést a filmes, illetve digitális kamerák eljövetele hozta meg, amikor nagy tömegek számára vált elérhetővé a minőségi fényképezés. A modern szelfi feltalálójának kitüntető címét Ausztrália tulajdonítja önmagának, ugyanis 2001 szeptemberében egy csapat ausztrál hozta létre azt a weboldalt, ahova az első internetes szelfit feltöltötték. Szintén a kenguruk földjének egyik weboldalán jelent meg első ízben a szelfi, mint kifejezés.

Ahhoz, hogy a szelfikészítés mai formájában létezhessen, a közösségi média és okostelefonok mellett a társadalom individualizálódása is kellett, mert ez adta meg a szociális alapot a jelenség tömegessé válásához.

A piaci igényre a gyártók is válaszoltak, hisz 2003-tól kezdve a telefonokat már előlapi kamerával is felszerelik, 2013-ban pedig a szelfi lett az év szava. A tömegessé válással azonban a jelenség negatív hatásai is megjelentek, mivel a kamerán keresztül gyakran filterrel, photoshoppal szerkesztett képek torz önképet, megfelelési kényszert okozhattak. Ennek szomorú példája Danny Bowman esete, aki a jó szelfi készítése miatti igyekezetében depresszióssá vált, később önkezével vetett véget életének.

Szelfizés a digitális korban
A digitális világ és közösségi élmény  elmaradhatatlan része a szelfikészítés.
Forrás: Getty Images North America

Így jutottunk el oda, hogy faceappal torzított szelfik nélkül ma már el sem tudjuk képzelni digitális életünket. Az önarckép, vagyis a szelfikészítés története valójában azt illusztrálja, hogy amennyiben az ember nem kellően tudatos, ő maga válik a technika rabszolgájává.

Szelfizés az internet előtt

Amit a digitális világ sajátjának vélünk, valójában a közösségi megjelenése előtt is létezett, csupán a modern korban az internetre költözött. Ez ugyanúgy igaz a szelfikészítésre, mint az influenszerekre, a photoshopra, valamint a mémekre, ahogy azt cikksorozatunk is bemutatja.

Tekintsd meg cikksorozatunk korábbi részeit:

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.