Definíciója szerint a szelfi, vagyis önfotó egy önmagunkról karnyújtásnyira készült fényképet jelent, mely nélkül szegényebb (vagy épp gazdagabb?) lenne a közösségi média világa. Ma már a legtöbb képet okostelefonnal készítjük, filterezzük, mint a szemeskávét, tucatszám gyártjuk. Ennek tudatában különösen furcsa, hogy a szelfi egyidős a fényképezőgép feltalálásával. Ugorjunk fejest a szelfizés történetébe!

Forrás: Getty Images
A szelfik története
- Az önarcképek és portrék tekinthetők a szelfik szellemi elődjének.
- A világ első szelfijét 1839-ben készítették.
- Mai formájához a társadalom individualizálódása, valamint a közösségi média vezetett.
Szelfizés fényképező nélkül? A portré és önarckép műfaja
Hogyha a szelfizés szellemi elődjét akarjuk megtalálni, érdemes a fényképezés előtt kezdeni a keresést. Ugyanis a képi ábrázolás műfajában az önarckép már a reneszánsz kor óta elterjedt műfaj volt a művészek körében, amikor az alkotó megmutathatta, hogyan látja önmagát. Mivel azonban a festészet drága, időigényes, komoly képességeket igénylő műfaj, így az önmagukban gyönyörködni kívánó emberek kénytelenek voltak portrékat festetni magukról.
Így volt ez egészen a 19. századig, mire a technológia olyan szintre jutott, hogy a valóság pontos másolása is megjelenhetett. A fényképezőgép feltalálása forradalmasította a képi ábrázolást, valamint világunk dokumentációját, és az szelfik legkorábbi képviselői már ekkor megjelentek.
A történelem első szelfijét 1839-ben készített önmagáról Robert Cornelius, aki még dagerrotípiával készítette a fényképet.
Ahogy az évszázadban tovább fejlődtek a fényképezőgépek, vele együtt pedig a fotóművészet, a fényképészek önmagukról is készítettek felvételeket. Azonban egy viktoriánus szelfit nem úgy kell elképzelni, hogy kinyújtott karral vigyorgunk a kamerába: általában időzítővel készültek a fotók, esetleg a modell maga rendezte be a stúdiót. Ilyen módszerrel készítette fotóit Hannah Maynard, aki többszörös expozícióval a panorámafotózás alapjait is letette az 1880-as években.

Forrás: Profimedia
A világ első szelfikirálynője nem volt más, mint Virginia Oldoini, aki páratlan kreativitással rendezte be képei hátterét.
Tükörszelfi az Edward-korban, önfotózás úri módra
A 20. század elején készítették az első tükör segítségével készült szelfit, azonban a modell nevét máig homály fedi. Robert Byron Clayton már a mai értelemben vett szelfik előfutára volt, amikor 1909-es képén kinyújtott karral sütötte el magáról a felvételt. Mai szemmel igencsak furcsának tűnik a talpig öltönyben álló, elegáns úriember képe, ahogy maga felé tartja a kamerát.

Forrás: Wikimedia-Commons
A szelfizés sötét középkorának sokan a kétezres éveket tartják, amikor a közösségi média felületein a digitális fényképező vakujában megcsillant a tükörre ragadt kosz. Az ő szellemi elődjük nem volt más, mint Anasztázia Nyikolajevna orosz nagyhercegnő, aki 13 évesen készített egy tükrörszelfit.
A zivataros évszázad folyamán a szelfikészítés továbbra is jelen volt a fényképészetben, azonban ezek még jószerivel művészi értéket képviselő, afféle kísérleti próbálkozások voltak.
Szelfi készítés a digitális korszakban
Az önarckép készítésének igazi lökést a filmes, illetve digitális kamerák eljövetele hozta meg, amikor nagy tömegek számára vált elérhetővé a minőségi fényképezés. A modern szelfi feltalálójának kitüntető címét Ausztrália tulajdonítja önmagának, ugyanis 2001 szeptemberében egy csapat ausztrál hozta létre azt a weboldalt, ahova az első internetes szelfit feltöltötték. Szintén a kenguruk földjének egyik weboldalán jelent meg első ízben a szelfi, mint kifejezés.
Ahhoz, hogy a szelfikészítés mai formájában létezhessen, a közösségi média és okostelefonok mellett a társadalom individualizálódása is kellett, mert ez adta meg a szociális alapot a jelenség tömegessé válásához.
A piaci igényre a gyártók is válaszoltak, hisz 2003-tól kezdve a telefonokat már előlapi kamerával is felszerelik, 2013-ban pedig a szelfi lett az év szava. A tömegessé válással azonban a jelenség negatív hatásai is megjelentek, mivel a kamerán keresztül gyakran filterrel, photoshoppal szerkesztett képek torz önképet, megfelelési kényszert okozhattak. Ennek szomorú példája Danny Bowman esete, aki a jó szelfi készítése miatti igyekezetében depresszióssá vált, később önkezével vetett véget életének.

Forrás: Getty Images North America
Így jutottunk el oda, hogy faceappal torzított szelfik nélkül ma már el sem tudjuk képzelni digitális életünket. Az önarckép, vagyis a szelfikészítés története valójában azt illusztrálja, hogy amennyiben az ember nem kellően tudatos, ő maga válik a technika rabszolgájává.
Szelfizés az internet előtt
Amit a digitális világ sajátjának vélünk, valójában a közösségi megjelenése előtt is létezett, csupán a modern korban az internetre költözött. Ez ugyanúgy igaz a szelfikészítésre, mint az influenszerekre, a photoshopra, valamint a mémekre, ahogy azt cikksorozatunk is bemutatja.
Tekintsd meg cikksorozatunk korábbi részeit:


