2026.02.03.
Sok különleges állatról lehet hallani, de a legtöbb bizony elbújhat Veronika mögött. Ez az osztrák tehén olyan intelligenciát villantott, amitől azonnal félre fogod tenni a hamburgeredet.
Nézd, milyen cukin kérődzik ott az a tehén! Igen, nagyon aranyos, de várj, mire készül azzal a seprűvel? Ez a párbeszéd nem egy sci-fi novellában hangzik el, egy osztrák farm közelében bármikor az életben is megeshet. Ismerd meg Veronikát, aki még a tudósokat is meglepte. Egy tehén, akinek videója pedig joggal pályázhatna az év legcukibb állatos felvétele címre.
Forrás: 123.rf.com
Egy tehén, aki átlépte a határokat
- Veronika a saját kényelmének érdekében kezdett el botokat a szájába venni.
- Ő az első olyan szarvasmarha, akinél megfigyelték a tudatos eszközhasználatot.
- Korábban a tudósok úgy vélték, ez csak az „intelligensebb” fajoknál lehetséges.
A tehenek a farkukat használják arra, hogy elkergessék az őket zavaró rovarokat. Egy igazi osztrák tehén − tehát nem egy boantrópiában szenvedő ember − azonban új szintre emelte a komfortérzet megteremtését. Olyan viselkedést mutatott, amiről eddig mindenki azt hitte, csak néhány különösen intelligens állatfaj sajátja. Veronika története nemcsak különleges, hanem kényelmetlen kérdéseket is felvet arról, hogyan tekintünk a haszonállatokra, azon belül is a szarvasmarhákra.
Veronika az első vacca habilis
Homo habilisnak az ügyes, vagyis az eszközhasználó embert nevezzük, de úgy tűnik, most egy nőstény szarvasmarha is belépett a fejlődés ezen szakaszába. A tehenekről általában kevésbé feltételezzük, hogy összetett gondolkodásra vagy problémamegoldásra képesek. Többségünk számára leginkább a legelészés, a kérődzés, a finom tej és a farmok csendes mindennapjai jutnak róluk eszünkbe. Egy osztrák tehén azonban teljesen új megvilágításba helyezte ezt a képet.
A 13 éves Veronika egy osztrák farmon él, pár éve pedig gazdája figyelt fel először arra, hogy a tehén rendszeresen botokat emel fel a szájával, majd azokat ügyesen használva vakarja a hátát és az oldalát. A viselkedés nem egyszeri, nem véletlenszerű volt, az állat tudatosan választotta meg a vastagságot, méretet és azt, hogyan használja. A képesség az évek során pedig egyre kifinomultabbá vált.
Nem improvizáció, ez bizony tudatos eszközhasználat
Amikor tudomást szereztek Veronikáról, a kutatók érdeklődését is felkeltette. Azonnal a helyszínre siettek, és hosszabb ideig figyelték meg, hogyan bánik a tárgyakkal. Kiderült, hogy a tehén nemcsak használja az eszközöket, de alkalmazkodik is hozzájuk. Egy seprű sörtés végét például a vastagabb bőrfelületeken használja, míg a sima nyéllel az érzékenyebb területeket éri el. Mindezt stabilan tartva, pontos mozdulatokkal végezve.
Ez a fajta, magas intelligenciára utaló viselkedés az állatvilágban rendkívül ritka, és eddig elsősorban csimpánzoknál, elefántoknál, egyes madárfajoknál, például varjaknál és tengeri emlősöknél figyelték meg. Veronika esete ezért nemcsak állati érdekességként izgalmas, hanem komoly tudományos jelentőséggel is bír. Arra utal ugyanis, hogy a tehenek kognitív képességeit eddig alaposan alulbecsültük.
Ennél csimpánzburgert?
A történet óhatatlanul elgondolkodtató. Ha egy haszonállat képes ilyen fokú alkalmazkodásra és problémamegoldásra, akkor talán ideje árnyaltabban tekintenünk rájuk. Nem csupán az étkezési szokásainkról van szó – valóban jól esik egy ennyire intelligens állatot megenni? –, hanem arról is, mennyire vagyunk hajlandók felismerni az intelligenciát ott, ahol eddig nem kerestük.
Veronika nem akarja megreformálni se a tudományt, se a tehenekről alkotott képünket. Ő egyszerűen csak megvakarja a hátát vagy a hasát. Mégis, tudatos mozdulatai többet üzennek, mint hinné.
Ezek is érdekelhetnek:
