Ő volt az első magyar celeb: a férfiak bomlottak utána, a nők elfordultak tőle – Apraxin Júlia botrányos élete


Noha a celeb kifejezés csak a 21. századi újságírásban vált azon hírességek szinonimájává, akik arról híresek, hogy híresek, a jelenség már jóval korábban létezett. Sokan Gábor Zsazsát tartják az első magyar celebnek, ám a celebritások igazi hazai úttörője egy 19. századi arisztokrata nő volt. Apraxin Júlia botrányai olyan polgárpukkasztók voltak, hogy még a mai világban is visszahőkölnénk tőlük. Töltsünk teát és kezdődjék a pletykadélután!

Egy 19. századi nőtől csupán felületes műveltséget vártak el, nagyobb hangsúlyt fektettek az etikett, viselkedés szabályainak elsajátítására, elvégre életük fő célja egy előnyös házasság és az anyaság volt. Azonban az 1830-ban (vagy 1825-ben) Bécsben született Apraxin Júlia kortársainál jóval alaposabb oktatást kapott, elsősorban az irodalom, nyelvészet, asztronómia és filozófia iránt mutatott érdeklődést. Édesapja az orosz cár diplomatája volt, anyai ágról magyar felmenőkkel bírt. Szülei válása után egy Esterházy gróf lett a mostohaapja, korai éveit Pozsony és Pest között élte le.
Talán a nemzetközi környezetben töltött gyerekkor és kiemelkedő műveltsége okán tett szert arra a szellemi nyitottságra, ami későbbi botrányait megalapozta. Az intelligens, mély gondolkodású lányt már fiatalkorában sem lehetett megzabolázni, például amikor kitört az 1848-as forradalom, egy anekdota szerint barátnőjével együtt férfi ruhában kísérelt meg csatlakozni a harcokhoz. (Törekvésük lelepleződött.)

A forradalom és szabadságharc nem várt hatással volt életére. Ugyanis a kivégzett magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos unokaöccse, Batthyány Artúr bizonyítani akarta hűségét a Habsburgok felé, így az orosz származású, de a bécsi udvarral is kapcsolatot ápoló diplomata család lányára esett a választása. Így történt, hogy Apraxin Júlia 1849 októberében feleségül ment a grófhoz.
Házasságuk első tíz évében Bécsben éltek, ahol a magyar celeb a társasági élet központjává vált. Például egy álarcosbálon az ifjú Ferenc József őt kérte fel táncpartnernek, ifj. Johann Strauss pedig neki ajánlotta egyik szonettjét. A párnak kilenc év alatt öt gyereke született, 1860-ban pedig Pestre költöztek, ahol megnyitották hírhedt szalonjukat. Olyan koponyák váltották a kilincset, mint Liszt Ferenc, Prielle Kornélia, valamint Jókai Mór.
A fővárosban élve csakhamar a bulvársajtó kedvence lett a mindig feltűnően öltözködő, a pénzt két kézzel szóró arisztokrata, aki szerelmi kalandjaival, vagyis liezonjaival bérelt helyet vívott ki a címlapokon.
Addigra férjével teljesen elhidegültek egymástól, szeretethiányát pedig szeretőkkel igyekezett betölteni. Egyik nagy szerelme Vécsey József báró volt, aki azonban hamar elhagyta egy balerináért. A mélyen megbántott asszony élete kioltásában látta a kiutat, de szerencsére sikerült megmenteni. Öngyilkossági kísérlete természetesen a címlapon landolt.
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt ajánljuk figyelmedbe.
Nem sokkal később megismerte Molnár Györgyöt, a Pesti Népszínház akkori igazgatóját. Ezekben az években visszatalált a színjátszáshoz, amivel gyakorlatilag teljesen kizárta magát az arisztokrata körökből. Gyerekeit eltiltották tőle, akiket egy ízben apácának öltözve akart meglátogatni, hogy amint lelepleződjön, férje kidobassa az épületből.
A korabeli fényképek és feljegyzések alapján a magyar celeb nem volt különösebben szép, ám a férfiak mégis bomlottak utána. Ennek egyik oka a színházból kölcsönzött teátrális viselkedése, szereplési vágya, feltűnő öltözködése, intelligenciája és formabontó személyisége volt. Több volt ő, mint üresfejű celeb, színdarabjait rendszeresen bemutatták, ő maga is szerepelt, regényeket, novellákat írt.

Megítélése azért is volt különösen megosztó, mert a forradalom utáni Magyarországon egy orosz származású, bécsi udvarhoz hű arisztokrata felesége volt. Például Szendrey Júlia rendre elutasította barátságát.
Miután férjétől elhidegült, a magyar kultúra mecénása lett, rendszeresen díszmagyarban jelent meg, honfoglalás kori régészeti ásatásokat finanszírozott, a Népszínház bevételeinek egy részét pedig a magyar emigráció részére ajánlották fel. Műveiben gyakran megjelent a honfoglalás, magyar hazafiasság, a sors mégis úgy hozta, hogy idegen földön halt meg.
1863-ban Molnár György társaságában Párizsba látogatott, hogy új színháztechnikai ismereteket sajátítsanak el. A francia fővárosban nemzetközi színészkarriert akart felépíteni, de nem kapott komolyabb szerepeket, közben szerelme is elhagyta. Nyomorúságos körülmények között tengődött, amiből egy családjával szemben megnyert örökösödési per húzta ki.

Ezekben az időkben ismerkedett meg egy spanyol tábornokkal, akivel rövidesen összeházasodtak és élete utolsó éveit visszavonultan élte le Spanyolországban. Az első világháború és az általa ismert világ összeomlását már nem élte meg, 1913-ban szenderült örök nyugalomra az első magyar celeb.
Az első magyar celeb jóval megelőzte korát és megkérdőjelezte a hagyományos társadalmi értékeket. Valószínű, hogy családi háttere, valamint a magyar történelem sajátos alakulása is hozzátett Apraxin Júlia ellentmondásos megítéléséhez.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.