2025.12.29.
Ideje végre nemcsak Petőfi Sándor feleségeként emlegetnünk. Hiszen a legendás költő hitvese, Szendrey Júlia nem a fakanalat, hanem a pennát forgatta, méghozzá mesteri fokon.
Épp ma született 197 éve az a nő, akit az irodalomórákon csak az egyik legnagyobb magyar hitveseként emlegetnek. Szendrey Júlia azonban maga is alkotott, lázadt és formált. Életében és a magyar irodalomkultúrában egyaránt főszereplőként kellene rá emlékeznünk.
Forrás: Profimedia
Szendrey Júlia sokkal több volt, mint Petőfi Sándor múzsája
- Önálló alkotó, sőt úttörő női hang volt, aki maga választotta meg a sorsát.
- Verseket, prózát, naplót írt és bátran feszegette a kor női szerepeit.
- Az Andersen mesék magyar fordításával generációk gyerekkorát formálta.
Szendrey Júliát az irodalomtörténet sokáig egyetlen szerepben jelenítette meg, Petőfi Sándor feleségeként. Mintha ennek az erős és művelt nőnek nem lett volna semmilyen más érdeme sem, pedig nem csupán ihletforrás volt, anyaként és alkotóként is remekelt. Nem volt szüfrazsett, aki az utcán vonult a női egyenjogúságért, ő egy olyan korban mert írni, érezni és dönteni, amikor ez nőként meglehetősen botrányosnak számított.
Szendrey Júlia élete bőven túlmutat Petőfi Sándoron
Szendrey Júlia 1828. december 29-én született, és egy rangos leánynevelő intézetben tanult. Két idegen nyelven is folyékonyan beszélt – franciául és németül –, valamint gyönyörűen zongorázott. Mindig is nyitott volt a művészetek iránt, amit gazdatiszt apja jó szemmel nézett, hiszen úri hölgynek nevelte a lányát. Szendrey Júlia mindössze 18 éves volt, amikor egy megyebálon találkozott Petőfi Sándorral, akivel azonnal szerelembe esett. A költő azonnal meglátta benne a múzsáját, csodás verseket írt hozzá, egy évvel később pedig feleségül is vette. Az apa, Szendrey Ignác a frigybe csak nehezen egyezett bele, de végül elfogadta, hogy lánya szívét egy vándorszínész-költő rabolta el.
Forrás: archív
Hogyan alakult Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolata?
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolata egyszerre volt szenvedélyes, viharos és inspiráló. Júliának köszönhetjük a kokárdánkat, hiszen ő varrta az elsőt. A fiatal feleséget nagyon megviselte férje eltűnése, nem akart belenyugodni a halálába. Egy évig kereste az eltűnt Petőfi Sándort, majd hirtelen újraházasodott. Az ok nem volt más, mint második férje, Horvát Árpád történész csendes zsarolása. Segítséget és védelmet ígért neki, cserébe viszont azt akarta, hogy Szendrey Júlia a szeretője legyen. A nő, abban a reményben, hogy a férfi mellett biztonságban lesz, és folytathatja Petőfi keresését, végül a gyászidő letelte előtt pár nappal a házasság mellett döntött, ez kevésbé volt ugyanis méltánytalan ránézve. Esküvőjüket azonban itthon hatalmas közfelháborodás övezte, hiszen az emberek nem tudták, mi áll a döntés hátterében.
Hogyan alakult Szendrey Júlia élete Petőfi halála után?
Bár első fia, Zoltán mellé született még négy másik gyermeke – egyik lánya sajnálatos módon még csecsemőkorában meghalt –, ő mégsem állt be a háztartásbeliek sorába. Gyermekeit haladó szellemben, szeretettel nevelte, miközben írt, fordított, és próbált kiteljesedni a nőkre szabottan kegyetlen világban. Ráadásul feleségként sem volt boldog, talán azért, mert egész életében csak Petőfi Sándort szerette, talán azért, mert Horvát Árpád igényeit nem tudta/akarta kellően kielégíteni, ami miatt elhidegültek egymástól.
Szendrey Júlia betegsége tragédiához vezetett
Két évvel 1868-as halálát megelőzően végül meghozta azt a döntést, amit akkoriban csak nagyon kevés nő engedett meg magának, elhagyta férjét. A történész sértettségében eltiltotta tőle két közös fiukat, csak a lányát vihette magával. A házasságuk során ért fájdalmak és a fiai elvesztése végül megbetegítette. Szendrey Júlia hosszas szenvedés után, végül méhnyakrák miatt hunyt el, pár hónappal a 40. születésnapja előtt.
Forrás: archív
Szendrey Júlia versei távolról sem szelídek
Naplót, verseket és prózákat is írt, de ezek jelentős részét életében még nem ismerhette meg a nagyközönség. Romantikus író volt, akinek műveiben a szerelem, a halál, az öröm és bánat jelent meg főmotívumként. Szendrey Júlia írásai közül akad pár, amely meglepően intimen és őszintén modern. Elég csak az 1856-ban írt Ne higyj nekem... című versének részletére pillantanunk:
Ne higyj nekem, ha mosolygok,
Álarcz ez csak arczomon,
Mit felöltök, ha a valót
Eltakarni akarom.
Érezhető, hogy mennyi belső vívódással küzdött, ezeket leírni pedig – még úgyis, hogy nem próbálta őket kiadatni – nagy merészség volt. Kevesen tudják, de Szendrey Júliának köszönhetjük az Andersen mesék első magyar fordításait is.
Érezhető tehát, hogy az alkotók szerelmeihez hasonlóan, Szendrey Júlia is alulértékelt volt a maga korában. Azonban itt az ideje, hogy ne csak Petőfi Sándor feleségeként, hanem egy művelt és végtelenül érzékeny nőként emlékezzünk rá, aki alkotott, gondolkodott és nyomot hagyott a magyar irodalomtörténetben.
Még több irodalom, még több kultúra:
